Címkék

2012. január 31., kedd

Mi az a Dalvik?

Az Android rendszer felépítése nem túl egyszerű, viszont igen trükkös megoldásokkal lehet találkozni. Az egyik ilyen a Dalvik virtuális gép. Pár szóban nézzük, hogy mi is ez pontosan!
Az Android programok nem natív kódban íródnak (például C-ben), hanem Java nyelven. Erre azért van szükség, mivel az androidos gyártók nagyon széles palettáról válogathatnak össze hardvert az eszközeikhez, és egyáltalán nem biztos, hogy ha egy natív kódú programot lefordítunk, és futtatunk egy telefonon, akkor az a másik telefonon (más hardveren) is futni fog. Mivel a processzor architektúrája lehet eltérő, ezért alkalmazni kell egy Java interpretert, fordítót. Ezt legegyszerűbben egy virtuális géppel tehették meg az operációs rendszer fejlesztői, ez lett a Dalvik virtuális gép. Az már csak egy érdekesség, hogy azért lett Dalvik a neve, mert az eredeti programot fejlesztő, izlandi származású Dan Bornstein ősei a szigetország Dalvík nevű falujában éltek.
A Dalvik gép legnagyobb előnye a sebessége. Az Androidra írt programok futás előtt Dalvik Executable (.dex) formátumra konvertálódnak, és így futnak. Ezzel processzoridőt, és memóriát lehet megspórolni. A másik sebességnövelő tényező a 2.2-es, Froyóban bemutatkozott JIT (Just In Time) fordító. A lényege az, hogy a program indításakor nem kell az egész alkalmazásnak lefordulnia, hanem csak futásidőben, részenként fordítódik. Ezzel akár három-, négyszeres sebességnövekedést is elérhettek a fejlesztők.
Akit bővebben érdekel az Android rendszer felépítése, az Android fejlesztői weboldalán találhat még információt.

2012. január 30., hétfő

Külföldre Androiddal! Mit vigyünk magunkkal?

Ha a ruhák, cipők, tisztálkodási szerek, útlevelek és a repülőjegyek elpakolása már megtörtént, nézzük mit érdemes a telefonunkon magunkkal vinni egy külföldi utazásra, városnézésre. Azért legyen most a példa egy városnézés, mert a sűrűn lakott területen könnyen találunk nyílt wifit: ennek hiányában, csak mobilinternettel használva az itt leírt programokat esetleg túl sok számjegy szerepelhet a hó végi mobilszámlán (külföldi adatroaming, ugye...)
Szóval mivel készüljünk, mit telepítsünk előre? Ha a szokásos programcsomagunk már megvan, feltelepíthetünk néhány olyan appot, ami nagy segítség lesz utazás közben. Mivel a legelső lépés a repülőút lesz, szükség lehet egy olyan programra, amivel ellenőrizhetjük, hogy a gép időben indul/érkezik-e, vagy késik, és ha késik akkor mennyit. Erre tökéletes a FlighTrack, ami valós időben mutatja a gépek helyzetét, a menetrendeket, útitervet és az egyéb információkat a repülőterekről. Megérkezés után máris szembesülhetünk a problémával, hogy a helyi nyelvet semennyire nem értjük, és az angollal sem boldogulunk. Vagy angolul sem tudunk. Jól jön egy többnyelvű szótár, ami akár offline is használható, mint például a Bithknights Ltd. szótárai. Nyilván érdemes azt a nyelvűt letölteni, amelyik országba megyünk, de az angollal biztosan jól járunk. Ha utazás előtt nem volt idő pénzt beváltani, akkor jól jön az XECurrency, hogy megtudjuk az aktuális valutaárfolyamokat, és kiválaszthassuk, hol érdemes beváltani forintunkat. A szoftver a bolygó összes valutáját ismeri, így bárhol jól használható. Ha ezzel megvagyunk, irány a hotel. Ha eddig nem, most lehet szállást foglalni a booking.com mobil felületét használó programmal. Nagy segítség, hogy a közeli szálláshelyeket a GPS koordináták alapján automatikusan megkeresi, és véleményekkel, tanácsokkal, tapasztalatokkal együtt megjeleníti.
Mielőtt elindulunk várost nézni, az időjárás változásaira nem árt felkészülni. A Weather Bug GPS koordinátákat használva a jelenlegi, és várható időjárásról tájékoztat, több napos előrejelzéssel. A városnézéshez jól jön a Google saját Places alkalmazása, látnivalókat, éttermeket, kávézókat és közlekedési lehetőségeket ajánl. Ezt szerencsére telepíteni sem kell, a Maps része, nagy valószínűséggel előretelepítve érkezik a telefonnal. A TripJournal is jól jöhet, ennek segítségével az egész utunkat "dokumentálhatjuk", GPS alapján rögzíti merre járunk, és ha fotót készítünk valamiről, megjeleníti a térképen. Később újra bejárhatjuk így az egész útvonalat, felidézve a képekkel mit is láttunk, illetve akár meg is lehet az egészet osztani Facebookon. Ha már a látnivalóknál tartunk: a Wikitude kiterjesztett valóságot (AR) alkalmazva plusz információkat képes megjeleníteni a kamerával bemért épületekről, látnivalókról, helyekről.
Ezek után nincs más dolog, mint élvezni az utazást, és a végén minden képet feltölteni a Picasára, a Picasatool segítségével.

2012. január 27., péntek

Néhány szó a launcher használatáról

Mi az a launcher? Mire jó?
Az Android egyik legjobb tulajdonsága, hogy ezerféleképpen testre szabható. Nem kivétel ez alól a főképernyő és a menürendszer sem. Ezeket nézegetjük a legtöbbet, nem is csoda, hogy olyanra akarjuk változtatni, ami legjobban tetszik. A launcher tökéletes megoldás erre, lecserélhetjük a főképernyő kinézetét, új funkciókat adhatunk hozzá, és ha eddig nem lehetett, akkor most kihelyezhetünk gyorsindító ikonokat/könyvtárakat. Egy átlagos launcher-nek három fő felülete van:
1. Homescreen: ahol a widgetek, a leggyakrabban használt ikonok találhatók. A telefon bekapcsolása után ezt látjuk, gyakorlatilag ez a telefon kezdő képernyője. Általában jobbra-balra lapozható oldalakból áll.
2. Dock: Egy alsó sáv, ide helyezhetjük el azokat a funkciókat, amiket mindig gyorsan el akarunk érni
3. App drawer: Itt található minden telepített alkalmazás.
Természetesen nem minden launcher így épül fel, de az általánosan elterjedtek közül mindegyikben megtalálhatók ezek az elemek.Az Androidnak alapból is van beépített launchere, azonban ez jóval kevésbé látványos, és jóval kevésbé testreszabható, mint a Marketen fellelhetők. Nem célom most itt bemutatni részletesen ezeket, de a legelterjedtebbek a LauncherPro, Go Launcher, ADW Launcher, és a 3D nézettel operáló, különleges SPB Shell. Az alap Android launcherrel amúgy csak ritkán találkozunk, mivel a legtöbb gyártó saját megoldásra cseréli le, és kapunk helyette Sense, TouchWiz, Timescape, vagy Motoblur felületet.

A launcher cseréje
Nagyon egyszerű a dolog, ha le akarjuk cserélni a launchert, csak töltsük le a Marketből azt amelyiket szeretnénk használni, és ha települt, nyomjuk meg a Home gombot. Ekkor jó esetben felkínálja, hogy milyen kezdőképernyőre akarunk lépni. Ha az újat választjuk, és még azt is bepipáljuk, hogy mindig azt használja, akkor onnantól kezdve az lesz az alapértelmezett, bekapcsoláskor, vagy a home gomb megnyomásakor ezt láthatjuk. Természetesen ezzel a dock, és az app drawer is megváltozik. Ha vissza akarunk térni a régi launcherhez, akkor az Alkalmazások kezelése menüpontból válasszuk ki az éppen használatban lévőt, és az "Alapértelmezések törlése" gombra kattintva ismét visszatérhetünk a launcher választáshoz. Ehhez nyomjuk meg a Home gombot, és láthatjuk felsorolva az elérhetőket, kiválaszthatjuk a régit is.

2012. január 25., szerda

Alkalmazások telepítése SD kártyára

A Froyo kiadásával 2010-ben egy olyan funkció jelent meg az Androidban, ami nagyban megkönnyítette azok életét, akik sok alkalmazást használnak és telepítenek. Ettől kezdve mondhatjuk azt, hogy az Android felnőtt a többi operációs rendszer mellé, már nem kell azzal foglalkozni, hogy valami belefér-e a még memóriába, vagy inkább ne is próbáljuk meg telepíteni. Természetesen az SD kártyára való programtelepítésről van szó. Van azonban néhány tudnivaló, amit érdemes megnézni ezzel kapcsolatban.




Nézzük, hogyan lehet valamit SD kártyára rakni
Alapbeállításként a telepítések a telefon belső memóriájába kerülnek, de innen át lehet a kártyára rakni (bizonyos appokat), vagy akár azt is megadhatjuk, hogy egyből ide kerüljenek az új szoftverek. Ehhez a Beállítások -> Alkalmazások -> Alkalmazások kezelése menüpontba kell eljutni. Az itt kilistázott szoftverek nevére kattintva jutunk arra a képernyőre, ahol az áthelyezést végre tudjuk hajtani. Többféle opció közül választhatunk (eltávolítás, adatok törlése, gyorsítótár törlése, stb), de minket most az az opció érdekel, hogy "Áthelyezés SD-kártyára". Megnyomjuk,  és ha szerencsénk van, máris láthatjuk, hogy az alkalmazásunk átkerült a memóriakártyára... legalábbis egy része.

Miért nem az egész program helyeződött át?
Már az is nagy előny, ha egy 26 MB méretű Angry Birds esetén 25 MB-ot át tudunk rakni az SD-re, de még így is marad 1 MB. Sőt bizonyos alkalmazások esetén még ennél is kisebb részt lehet áthelyezni, mondjuk csak a telepített méret felét, vagy még kevesebbet. Miért? Azért mert áthelyezéskor csak a program kódja kerül át, a hozzá tartozó adatok, beállítások, vagy gyorsítótár a memóriában kell hogy maradjon. Az Androidnak szüksége van rá, hogy ezeket mindig elérje, így az nem megengedhető, hogy egy esetleges kártyaeltávolításkor ezek az adatok is kikerüljenek a rendszerből. Próbáljuk ki: helyezzünk egy olyan alkalmazást, aminek bizonyosan van tárolt adata, nem csak programkódja. Például az e-mail kliens. Levelek, és levelezőszerver-beállítások biztosan vannak, így ezek nem fognak átkerülni SD-re. Tehát alkalmazások kezelése, kiválasztjuk az E-mail nevű alkalmazást...és az "Áthelyezés SD-re" opció inaktív!

Miért nem lehet mindent áthelyezni?
Azokat az appokat, amik a telefonnal együtt érkeznek a gyártótól, nem lehet áthelyezni (egy-két kivételtől eltekintve, pl. játékdemók). Ezeket az Android rendszerszoftvernek tekinti, és a belső memóriában tárolja. Még root jogosultság esetén sem tudjuk átmozgatni őket, legfeljebb törölni, ha nincs szükségünk rá. Jó, akkor válaszunk egy olyat, ami nem rendszerszoftver, hanem Marketből töltöttük le. Legyen mondjuk az Elixir rendszer-monitorozó app. Ez elég nagy, helyi adatokat nem tárol, tehát mehet át SD-re. Alkalmazások kezelése, áthelyezés SD-re és...ezt se lehet átrakni.

Widgetek
A widgeteket, launchereket, és az állandóan futó, vizuális megjelenítést igénylő appokat nem engedi a rendszer áthelyezni. A már fentebb említett ok van a háttérben: ezeknél sem megengedhető, hogy futás közben egy esetleges kártyaeltávolítás miatt összezuhanjon a program.

Nem kell manuálisan áthelyezgetnünk az appokat, kapunk segítséget. Az APP2SD alkalmazás megkeresi nekünk, hogy mi az amit át tudunk rakni a memóriakártyára, így nem kell az összes appot végignéznünk. Sőt, még arra is képes, hogy már egy új szoftver telepítésekor jelezze, "hahó, ez mehet SD kártyára is".
Mi van ha valaki 2.2-nél régebbi Androidot használ? Neki is van lehetősége átrakni a programokat, csak kicsit trükkösebb a módszer. Sajnos (szerencsére?) ehhez root jog kell, és a link2SD app telepítése. Ezzel 1.6-os Androidtól kezdve át lehet pakolni szoftvereket az SD-kártyára

2012. január 23., hétfő

Mire jó az NFC?

Mostanában a csapból is az folyik, hogy ki/mikor/hol vezet be NFC fizetési módokat, és hogy melyik telefonok tartalmaznak ilyen chipet. Azt viszont csak nagyon kevés helyen láttam, hogy értelmesen összefoglalva leírták mi is ez a technológia, és mire lehet használni, vagy jó e nekünk egyáltalán? Következzék akkor egy ilyen leírás.

Mi az az NFC?
NFC (Near field communication), rövid hatótávú kommunikációs szabványgyűjtemény általában mobil eszközök között, egymáshoz érintéssel vagy egymáshoz nagyon közel helyezéssel (maximum pár centiméter) létrejövő rádiós kommunikációra. Alkalmazható adatcserére - egy időben a Bluetooth alternatívájaként tekintettek rá - és személyi azonosításra is, manapság azonban inkább a mobilfizetéssel kapcsolatban hallunk róla. Mégpedig azért, mert a nagyon kis átviteli távolság miatt nehéz "lehallgatni", és a mobil amúgy is mindig kéznél van, hát mért ne fizethetnénk vele? Maga a technika már nem új, még 2004-ben fejlesztette ki az NFC Forum nevű szervezet, amit a Nokia, a Philips és a Sony alapított. A legelső NFC képes telefon 2006-ban jelent meg, ez volt a Nokia 6131.

Mire lehet használni?
A környező országokban tömegközlekedésnél jegyvásárlásra használható (Ausztria -ÖBB), ami egy igen kényelmes megoldás. A jegy megvásárlását követően nem kell egy papír alapú jegyet, sem egy SMS-ben kapott kódot megjegyezni. Egyszerűen a az NFC chip tárolja a fizetésre vonatkozó információkat, és a jegyvizsgáló egy arra alkalmas készülékkel ezt ki tudja olvasni. Vagy szintén jól használható a technológia mondjuk egy olyan helyen, mint a Sziget Fesztivál. A készpénzt eddig is jól kiváltotta a fesztiválkártya, de ha van NFC mobiltelefon, akkor a kártyára sincs szükség. Ráadásul így mindig mindenhol le tudjuk kérdezni az egyenlegünket, és nem kell egy plusz kártyát magunkkal cipelni. A kezelő alkalmazás pedig akár a telefonunk egyenlegéből is át tudja vezetni a szükséges összeget az NFC a Sziget számlára. Nincs sorbánállás, nincs készpénz számolgatás.

Miért nem terjedt el eddig?
Az NFC fizetéssel ez a legnagyobb gond: egyelőre kevés helyen elérhető. Amikor a bankkártyás fizetés megjelent, az is nagyon lassan terjedt el, nehéz volt az embereket rávenni, hogy egy plasztikkártyával helyettesítsék a készpénzt. Ráadásul most már plasztikkártya sem kell, abszolút megfoghatatlan (szó szerint) a tranzakció! Nem csak ez a gátja az elterjedésnek, hanem maguk a szolgáltatók vagy bankok is, akik egyelőre a "majd meglátjuk, hogy mi sül ki ebből” álláspontra helyezkednek, és nem igazán keresik a lehetőségeket a szolgáltatások indítására vagy bővítésére. Viszont a legnagyobb probléma, és a fő ok az, hogy "elfelejtenek" szólni a szólni a potenciális felhasználóknak. Most van itt az ideje, hogy minél inkább felkeltsék az érdeklődést, és megértessék az emberekkel, hogy még a bankkártyánál is jobb, olcsóbb és egyszerűbb megoldás is létezik a fizetésre. Sajnos ha körbenézünk, sehol nem látunk ilyen hirdetéseket, vagy felszólításokat...Számos felmérés bizonyítja, hogy az emberek egy jelentős részének fogalma sincs saját telefonja “tudásáról”, sokan készülékük lehetőségeinek töredékét sem használják ki. El kellene magyarázni ezeknek az embereknek, hogy mobiljuk mélyén egy NFC chip lapul, aminek segítségével vásárolni is lehet(ne). Erre egyelőre széleskörűen senki nem vállalkozik (legalábbis itthon)

Lehetőségek Magyarországon
Egyelőre nagyon kevés helyen használhatjuk itthon az NFC képes mobilunkat. A tavalyi Sziget volt a legjobb példa, hogy tudna ez működni, ha energiát fektetnének bele. 2011 júniusában megalakult a Mobil Tárca Egyesület elősegítendő az NFC terjedését. A tagjai mindhárom mobilszolgáltató, az OTP és a SuperShop kft. Jellemző az itthoni hozzáállásra, hogy az egyesület honlapja semmi érdemi információt nem tartalmaz, és ígéretük szerint novemberben már teljes tartalommal kellett volna üzemelni a site-nak, holott még így január végén sincs semmi használható tartalom. Mindenesetre bizakodó vagyok, talán 2012-ben tényleg elindul valami ezen téren.

Kinek jó, kinek nem jó?
Kicsit rosszmájú leszek, de a bankoknak és szolgáltatóknak a kezdeti nagy összegű befektetés után mindenképpen jó, mivel ez ismét egy olyan terület ahol gyakorlatilag erőfeszítés nélkül lehet sápot húzni a tranzakciók után. Érdekes módon az USA területén addig-addig halasztották a dolgot a mobilszolgáltatók, míg a Google lecsapott a lehetőségre, és Wallet néven saját maga szolgáltat NFC fizetést. A felhasználók körében egyértelműek az előnyök: ahogy írtam, nem kell magunkkal cipelni n+1 féle kártyát (bankkártya, supershop, céges bankkártya, stb), és olcsóbb, gyorsabb, mint más fizetési módok. Egyelőre a legnagyobb ellenérzést az váltja ki, hogy újabb számlát kell nyitni, és egyesek a biztonságot is elégtelennek ítélik.

2012. január 22., vasárnap

Kell-e nekünk táblagép?

Ha az Apple üzletpolitikájának hisz valaki, akkor mindenképpen szükség van tabletre, mert ez tökéletes a tartalomfogyasztásra, kiválthatja a laptopot, és még trendi is. Nagyon jól hangzik a marektingszöveg, csak nem biztos, hogy hinni kell neki. Úgy gondolom, a többségnek van egy asztali számítógépe, egy notebookja, és egy okostelefonja. Hol van az a rés, amit egy táblagéppel be lehetne tölteni, de a felsorolt eszközök már kevesek hozzá? Egy átlagember munkára a laptopot használja; játékra, filmnézésre a PC-t; útközben pedig a telefont, internetezésre, vagy gyorsan megnézni a leveleket tökéletesen megfelel. Nem látom be, hogy milyen funkciót tudna még pluszban adni ezek mellé egy tablet, ami megér 50-60 ezer forintot.
Más a helyzet, ha valakinek nincsen notebookja. Meggondolandó, hogy a táblagép tudna-e alternatívát nyújtani egy laptopnak. Ha csak alapfeladatokat szeretnénk végezni, és megvagyunk a legújabb játékok nélkül, akkor bizony lehet hogy jobb választás a tábla. Kisebb, könnyebb, olcsóbb, és tovább bírja az akkumulátor. Én úgy döntöttem, hogy ha a saját laptopom (nem a céges) valamiért használhatatlanná válik, akkor az utódja valamilyen Androidos tablet lesz, remélhetőleg akkor már általánosan elterjedt lesz az ICS (vagy még későbbi :) ) verzió. Addig azonban nincs szükségem egy újabb elektronikus eszközre.

2012. január 21., szombat

Tea és az Android

Mi köze van az Androidnak és teának egymáshoz? Első hallásra leginkább semmi, talán csak a képen látható bögre. Ezt én is így gondoltam, egészen a mai napig, amikor is épp a délutáni teám felett eszembe jutott, hogy rákeresek a "tea" szóra a Marketen. Legnagyobb meglepetésemre volt találat, nem is kevés. Természetesen volt jó néhány eredmény, aminek semmi köze nincs az italhoz (pl. az amerikai Tea Party politikai szervezethez kapcsolódó appok), de tucatnyi értékes találat is akadt. Ezek egy része egy sima időmérő, ami a tea elkészültére figyelmeztet a beállított idő letelte után, viszont volt néhány igazán figyelemreméltó alkalmazás is. Mivel nagy kedvelője vagyok a teának, gyorsan le is töltöttem ezeket, kipróbáltam és most megosztom a tapasztalatokat, hátha kedvet kap valaki a teázáshoz :)

Teavana Perfect Touch - A Teavana egy amerikai tea forgalmazó cég, ennek megfelelően ez a program főleg az általuk forgalmazott termékekkel foglalkozik, és jócskán a vásárlásra van kihegyezve. Ennek ellenére egészen jól használható akkor is, ha nem akarunk vásárolni (nem is tudunk, Európába nem szállítanak). A különböző fajta teákat kategorizálva találjuk, úgymint fekete, zöld, fehér, oolong, sárga, vörös és egyéb. Ezekre rákattintva egy listát kapunk a náluk kapható teákról - szerencsére nagyon bő a választék. Itt megtaláljuk a kiválasztott tea ismertetőjét, elkészítésének javasolt módját és összetevőit. Akár magunk is keverhetünk különböző fajtákat, és az összetevőket illetve tapasztalatainkat rögzíthetjük, megoszthatjuk. A szokásos időmérő funkció itt is megtalálható, a tea elkészültéig kellemes zenét hallhatunk

Tea - A nevéhez méltóan maga az alkalmazás is pofonegyszerű. Különböző teafajtákról olvashatunk leírásokat és véleményeket, illetve ha úgy tartja kedvünk akkor magunk is írhatunk. Mivel az app közösségi alapon működik, így fel is tölthetjük irományunkat és azt a többiek is láthatják. Az elérhető írásokat (vagy ha úgy tetszik magát a teát) egytől-ötig terjedő skálán értékelhetjük.

Tea Tips - Ez a program az egészségmegőrzésre lett kihegyezve, mivel fő funkciója a különböző teák élettani hatásainak leírása. Újakat is hozzáadhatunk leírással együtt, és megadhatjuk, hogy hány fokon és hány percig kell áztatni. Időzítőt itt is találunk.

A perfect cup of tea - 19 teatípus elkészítési módját írja le a program, de vehetünk fel magunk is újabbakat. Különlegessége, hogy a teák színét is megadhatjuk, a teljes színskáláról választhatunk és megjelenik a teafajta ikonján, így akár ez alapján is választhatunk a hangulatunkhoz illő teát. Az időzítő nem maradhatott ki ebből a programból sem.

Ezek után természetesen kedvet kaptam egy jó pohár teához, a délutáni időpont miatt valamilyen könnyű fekete tea lesz a nyerő, talán egy darjeeling vagy ceylon :)


2012. január 20., péntek

Android letöltések

Egyre jobban terjed az Android. Ha másból nem, abból biztosan észre lehet venni, hogy a Google keresőjében azok a kifejezések, amelyben valamilyen androidos programot szeretnének letölteni ("Android app letöltés", "android játékok", "free android apps") mostanában rendre igen előkelő helyeken szerepelnek a gyakoriságot tekintve. Legyen akkor egy hely, ahol összegyűjtve meg lehet találni mindenféle kategóriájú letöltéseket. Természetesen a warez dolgokat itt most nem fogom promotálni, ezeket nem veszem a listához. Akinek ilyenre van szüksége, továbbra is használja a Googlet :)
A nem Marketből letöltött APK fájlokat először telefonra kell juttatni, ehhez nagy segítség a MyphoneExplorer program, amiről nemrégiben írtam. Nézzük akkor a linkeket!

Android appok letöltése:
Android Market - A hivatalos oldal, természetesen mindenki ismeri. Egyből a telefonra lehet telepíteni az alkalmazásokat
AppBrain - A webes Market megjelenése előtt ez volt a legjobb letöltő oldal, rengeteg módon lehet szűrni és kategorizálni az alkalmazásokat. Láthatjuk az appok előéletét (mikor frissült, mikor mennyibe került, stb.) A klienst telefonra letöltve egyből tudunk telepíteni, nem szükséges PC. A webes Market megjelenésével elvesztette jelentőségét, mivel egész egyszerűen semmi olyat nem tud felmutatni, amit a hivatalos megoldás ne tudna
GetJar - Az oldal eredetileg Symbian és Java programok gyűjtőhelye volt, de egész jól sikerült a profilváltás, mert ma az egyik legnépszerűbb alternatív piactér Androidra. Kicsit nehézkes ugyan a kezelése, és jóval kevesebb alkalmazás is található rajta mint az előző kettőn, cserébe viszont folyamatos akciók csábítják a közönséget. Legutóbb év végén 100 fizetős appot lehetett ingyenesen letölteni.
XDA-Developers - Nem egy tipikusan piactér jellegű oldal, de sok fejlesztő először itt teszi közzé termékét tesztelési céllal, így biztosak lehetünk benne, hogy mindig a legfrissebb verziót kapjuk. Nem mellesleg a fórumon minden androidos problémára vagy kérdésre lehet választ találni.
Amazon Appstore - Legelső napja egy igen jó promócióval indult, kizárólag innen lehetett letölteni az Angry Birds Riót. Azóta is az egyik leglátogatottabb piactér, bár sajnos Magyarországról hivatalosan nem elérhető. Tömegével vannak az alkalmazások, köztük olyanok is amelyek csak itt szerezhetők be, a Marketen nem.
Androidstuff - Ami a legjobb az oldalban, hogy nem csak egyszerűen letöltésre szolgál, hanem teszteket, véleményeket is lehet találni az alkalmazásokról, nem is csak egy-két szóban, hanem nagyon részletesen. Ennek persze az a következménye, hogy viszonylag kevés program elérhető, de azok legalább igényesek

Android játékok letöltése:
Gameloft - A legnagyobb játékfejlesztő Androdira. Mára már 30-as nagyságrendben vannak játékai, mind kiváló minőségben, és elég jó áron. Hogy csak néhányat említsek. Need for Speed Shift, Modern Combat, Assassins Creed. A játékok itt is megvásárolhatók, de a Marketen is le lehet tölteni őket
AndroidGames - A legtöbb ingyenes játék itt található, elég jól kategorizált oldal, és gyors is. Sajnos reklámokkal tele van zsúfolva...
AndroidGamesRoom - Ez már félúton van a warez felé, mivel van egynéhány szerzői jogvédett játék is, ingyenesnek kikiáltva :) Mindenesetre az oldal logikus gyors, és sok játék van feltöltve

A lista később még bővülhet, ha van valakinek tuti letöltő oldala, kommentben kérem ossza meg velünk!

PC és Android szinkronizálása

A telefonon tárolt tartalmakat, fájlokat, névjegyeket, vagy üzeneteket sokkal egyszerűbb számítógépről menedzselni, mint magáról a telefonról. Már évek óta használom erre a MyPhoneExplorer nevű programot, aminek mostanra remek androidos kliense is lett. Így egy olyan felületet kapunk, amivel könnyedén megoldható mindenféle szinkronizációs művelet, sőt néhány plusz dolog is jár hozzá.
Első lépésként le kell tölteni a Windowsos klienst, például a www.fjsoft.at oldalról. Természetesen a szoftver ingyenes, bár ha úgy érzi valaki, lehet támogatni adománnyal a fejlesztőt. Ezután USB kábellel csatlakoztathatjuk a telefont, és ha eddig a Marketről nem töltöttük le az android klienst, akkor most az is felkerül a telefonra a PC-s szoftver jóvoltából. Ezután felismeri program az eszközünket (bármilyen Android használható 1.6-tól felfelé), és elkezdődik a szinkronizálás. A kontaktok, üzenetek, emailek és a hívásnapló elemei azonnal megjelennek a számítógépen, ahogy az a képen látható. Ezeket természetesen szerkeszthetjük, törölhetjük, vagy akár excel fájlba ki is lehet exportálni. Van szoftveres billentyűzet, így SMS-t írni a programon belülről is lehet, illetve ha mikrofonnal is rendelkezünk akkor a hanghívásokat is lehet innen intézni. A beépített naptárban az időpontokhoz kapcsolódó események is megtalálhatók, vagy újat is felvehetünk.

Kapunk filekezelőt is, amivel a memóriakártya tartalmához teljes körűen hozzáférünk, tudunk másolni, áthelyezni, és a PC-re letölteni, vagy onnan fel. A belső memória tartalmát is megnézhetjük, de módosítani itt nem tudunk. Mivel Androidról van szó, nem maradhatott ki az alkalmazás kezelő rész sem. Tudunk APK fájlt telepíteni a telefonra, de van egy olyan funkció, amit kevés szoftver tud. A telefonon telepített alkalmazást ki tudjuk exportálni PC-re egy APK fájl formájában, és azt bármelyik másik eszközre telepíteni, vagy elraktározni későbbre biztonsági mentés céljából.

Ezen felül van még egy státuszmonitor: itt az éppen aktuális akkuszintet, és a mobilhálózat jelerősségét lehet megnézni, illetve a telefon hardveréréről van néhány adat. A régebbi Androidokon nincsen képernyőkép készítő opció, és az ilyen appok is csak root joggal működnek. Szerencsére ez a program root nélkül is képes erre a funkcióra, sőt egy kis ügyeskedéssel akár videó is készíthető, nem csak kép.
Fontos tudni, hogy csak első alkalommal van szükségünk az USB kábelre, utána már wifi, bluetooth, vagy infra (akinek még van ilyen) segítségével is lehet csatlakozni. Ahogy azt már írtam is, ez a szoftver az elsők között kerül fel nálam egy új telefonra.

2012. január 17., kedd

Froyo? Gingerbread? Mik ezek?

Az Android története során a Google előszeretettel adta a különböző verzióknak édességek neveit, így különítve el őket egymástól. Kezdő felhasználó csak kapkodja a fejét, hogy mik ezek az elnevezések, és melyik kell neki. Érdemes kicsit megnézni az Android történetét, fejlődését. Épp tegnap mutattam egy infografikát róla, de így részletesen talán jobban el lehet igazodni.

Android 1.0 (Apple pie)
2008. októberében került kiadásra a legelső Android, ami először a HTC G1 készüléken mutatkozott be. A platform nagyon stabil volt, de nehézkesen használható, és finoman szólva is csúnya. A G1 készülék nem is igazán arra született, hogy hétköznapi mobilként használható legyen, inkább csak a fejlesztők érdeklődését próbálta a Google felkelteni az új operációs rendszer iránt. Ez sikerült is, de a telefon nem lett népszerű, és nem is terjedt el igazán. Ez az első Android verzió már tartalmazta a Marketet, böngészőt, WIFI és Bluetooth támogatás volt benne, POP3 kezelés, kamera funkciók, és előre telepítve Gmail, Youtube, Calendar és Talk kliens.

Android 1.1 (Banana bread)
Érdekes módon a Google úgy gondolta, hogy a G1-hez kiadott frissítés főverziónak számít. 2009 januárjában lehetett először telepíteni a T-mobilnál forgalmazott G1-re (mivel még mindig csak ez az egyetlen androidos modell létezett). Néhány apró hibajavítást tartalmazott, mint például email csatolmányok lementésének lehetősége, vagy a virtuális billentyűzet hívás közbeni elrejthetősége/megjeleníthetősége. Sajnos a fő problémákra nem adott megoldást, így nem csoda, hogy ez sem lett népszerű, és továbbra sem érezték úgy a gyártók, hogy bele kellene kezdeni Android telefonok gyártásába.

Android 1.5 (Cupcake)
2009 áprilisában eljött az idő, hogy a Google igazán odategye magát, és sikerre vigye az Androidot. Az új verzió megjelenésével átdolgozott kezelőfelület, új grafika érkezett, így már senkinek nem lehette panasza a látványra. Az egész rendszert újragondolták, és új Linux alapra helyezték (2.6.27-es kernel). Megjelentek a widgetek, lehetett egyéni billentyűzetet telepíteni, copy/paste funkció került bevezetésre ami már a böngészőben is működött, MPEG4 és 3GP formátumokat is kezelt a rendszer, és lehetőség volt a Youtube videók illetve Picasa képek feltöltésére is. Ekkor döbbentek rá a nagy gyártók, mint például Samsung, HTC, hogy érdemes komolyan venni a platformot, és fejleszteni rá. Az Android terjedése tehát megindult, de a készülékek tömeges megjelenés csak ezután kezdődött, az Android 1.6 megjelenésével.

Android 1.6 (Donut)
2009 szeptemberében mutatta be a Google a megújított rendszert, többek között hangfelismeréssel, javított Market funkciókkal, a galériában többszörös kijelöléssel, és többféle képernyőfelbontás támogatásával. A platform olyan sikeres lett, hogy a mai napig vannak ilyen rendszerrel telepített telefonok még forgalomban (bár ez inkább a hiányos frissítések miatt van így). A Magyarországon is sikeres Xperia X8 és X10 mini, LG GT540 a HTC Magic mind-mind ezzel a verzióval érkezett. Ebben az időszakban érte el a Marketen a letölthető appok száma az ötvenezret

Android 2.1 (Eclair)
2009 októberében jelent meg a 2.0 változat, de ezt szinte senki nem használta, csak a 2010 januári 2.1-es verzió került fel hivatalosan a telefonokra. Új linuxkernel (2.6.29), multi touch, HTML5 támogatás, új grafikus felület érkezett. Még több képernyő-felbontásra elérhetővé tették az operációs rendszert, és a tabletek előtt is megnyílt az út. Először lehetett élő háttérképet alkalmazni, és végre az Exchange támogatás is bekerült, így az email kliens a vállalati leveleket is tudja fogadni. A kamerakezelést is javították, immár digitális zoom, makró mód, és különböző effektek is használhatók. Ez a verzió olyan népszerű lett, hogy sajnos mind a mai napig kaphatóak ezzel telepített telefonok, amik nem is frissíthetők egyáltalán.

Android 2.2 (Froyo)
A 2010 májusában megrendezett I/O fejlesztői konferencián a Google bemutatta az új Android változatot. Véleményem szerint ekkor ért fel az Android platform az iOS és a Windows mobil változatainak szintjére. Legfontosabb újítás, hogy már nem kell a telefon memóriát használni kötelezően a telepítésekhez, lehet SD kártyára is rakni a programokat. A JIT (just in time) kezelési mód is bevezetésre került, ami akár többszörösére is gyorsította a CPU igényes appok működését. Hangalapú tárcsázás, a böngészőben pedig Flash támogatás is bemutatkozott. És nem utolsó sorban lehetőség nyílt rá, hogy a netet Wifin keresztül megossza a telefon

Android 2.3 (Gingerbread)
A Nexus S telefon, és az új Android verzió 2010. decemberében mutatkozott be. Itt már csak finomhangolásokat végeztek a kirobbanó sikert arató Androidon, megadva a lehetőséget a még nagyobb sikerre (és piaci részesedésre). Többek között NFC támogatás, új grafika, új billentyűzet, és javított energiagazdálkodás, illetve sebesség optimalizálás került bele. A manapság megjelenő Androidos telefonok szinte kivétel nélkül ezt a verziót futtatják. Néhányan megkapják ugyan a 4.0-t, de a többség számára ez marad a legfrissebb gyári rendszer

Android 3.0/3.2 (Honeycomb)
Ez csak a tabletekre kiadott verzió, telefonokra nem jelent meg. Támogatja a kétmagos processzorokat, a nagy felbontást, és új felhasználói felület is érkezett. USB és külső billentyűzet csatlakoztatás is megoldható immár. A Google is rájött, hogy így csak még jobban széttöredezi az Android verziókat, ami a fejlesztőknek igen nagy nyűg, így ezt az irányvonalat nem folytatta tovább, és a 4.0 verziótól ismét közös platformot kaptak a telefonok és a táblagépek

Android 4 (Ice Cream Sandwich)
Jelenleg ez a legújabb elérhető verzió. 2011. október 19-én, a Samsung Galaxy Nexussal együtt mutatta be a Google a szokásos I/O konferencián. Nagymértékben gyorsult a rendszer, nem utolsó sorban az újratervezett grafikának, és a jobb erőforrás-kihasználásnak köszönhetően. Ettől a verziótól kezdve nem kötelezőek a fizikai gombok, a platform virtuális gombokat is képes megjeleníteni. Bekerült az arckép általi zárfeloldás, új böngésző vált elérhetővé, és beépített adatátviteli naplózást is kapunk. Egy sor beépített alkalmazással bővült az operációs rendszer (képszerkesztő, közösségi hálózatok, galéria, képernyőkép készítő)

Android 5 (Jelly Bean) ?
Ez még nem került kiadásra, várjuk a Google bejelentését. Várhatóan 2012 őszén minden kiderül.

2012. január 16., hétfő

Ingyen SMS küldés Androidról

Régebben naphosszat képes voltam olyan netes oldalak után kutatni, ahol ingyen SMS küldésre van lehetőség. Persze sose találtam olyat ami tényleg ingyenes volt, és Magyarországról is lehetett használni. Most viszont csak úgy véletlenül jött egy ilyen velem szemben, ráadásul Android app formájában. A JaxtrSMS ingyenesen letölthető a Marketből.
Természetesen nem minden arany ami fénylik, ennek is vannak hibái, illetve néhány dolgot el kell viselnünk az ingyenességért cserébe. A többi ingyenes üzenet-küldőhöz hasonlóan ez is akkor működik teljes funkcionalitással, ha a másik félnél is telepítve van a program, ilyenkor ugyanis nem SMS-ként, hanem más fajta üzenetként küldhetünk szöveget, mindenféle korlát és megkötés nélkül. Nem kötelező azonban a fogadó oldalon is a programot használni, ekkor ténylegesen egy SMS-t fog kapni a címzett, csak ilyenkor a következőket kell elfogadnunk:
- Az üzenet reklámot tartalmaz, így 160 helyett csak 100 karaktert írhatunk. Ha 100 karakternél többet írunk, akkor már 2 vagy több üzenetben küldi el a rendszer (de így is ingyenes)
-A címzettnél az SMS feladójaként a Jaxtr lesz látható, így ha új üzenet érkezik, nem mondható meg kapásból hogy ki küldte
-A telefonszámokat csak nemzetközi formában fogadja el (tehát +36...), így ha a telefonkönyvben 06-al szerepel valaki, akkor küldés előtt át kell írni

Talán egy próbát megér, főleg mivel nem csak Android, hanem bármilyen mobilplatformon használható. Az egyetlen aggasztó dolog, hogy telepítéskor az SD-kártya tartalmához teljes írási/olvasási hozzáférést kér. Emiatt én nem próbáltam ki a saját számommal és a saját telefonomon, de aki bevállalja hogy esetleg valami olyan helyen kötnek ki az adatai ahol nem kéne, annak költségmegtakarítást jelenthet hosszú távon (amúgy nem biztos, hogy ténylegesen az adatainkra fáj a foga a készítőnek, simán lehet hogy csak hanyagságból felejtett benne olyan jogosultságot a programban, amire nincs is szüksége)

Android fejlődéstörténet

Nagyon népszerűek mostanában az infografikák, az Xcube ezt használta ki, és mesélte el vele az Android történetét. Hogyan lett az Android az egyik legnagyobb sikerű mobil operációs rendszer? Milyen fejlődésen ment keresztül?


2012. január 14., szombat

3 tévhit az Androidról

1. Az Androidot a Google fejlesztette ki
Ez nem így van. Az Androidot az Android Inc., egy önálló vállalat fejlesztette ki. 2005-ben a Google megvásárolta a céget, ekkor került a keresőóriáshoz Andy Rubin is, aki ma az Android vezető fejlesztője, és irányítója. Eredetileg a platform tisztán Linux rendszerű volt, a felvásárlás után azonban a Google mérnökei úgy találták, hogy szerencsésebb lenne a Linux magra egy Java alapú virtuális gépet építeni, és ezen futtatni az alkalmazásokat, illetve a felhasználói felületet. Hosszas titkolózás után végül 2007 novemberében jelentették be hivatalosan a mobilplatform megszületését az OHA (Open Handset Alliance) képviselői. Ez a szervezet egy üzleti szövetség, amelynek célja nyílt szabványok létrehozása mobileszközök számára. Végül 2008 szeptember 28-án kiadták az Android 1.0 verziót, és ezzel elkezdődött a máig is töretlen sikerű operációs rendszer története.

2. Az Android csak geekeknek/kockáknak/szakembereknek való, mivel állandóan állítgatni kell, hogy ne legyen instabil
Ezt általában azok szokták hangoztatni, akik valamelyik másik operációs rendszer elkötelezett hívei. Valójában az Androidot egyáltalán nem kell többet állítgatni, mint bármelyik másikat. Egy Samsung, Sony, Motorola, stb. által kiadott telefon ugyanolyan stabil, mint a többi rendszer, nem kell semmilyen módosítást elvégezni, tenni fogja a dolgát amíg az eszköz kitart. Az már más kérdés, hogy a lehetőség megvan arra, hogy nagyon mélyen belenyúljunk a rendszerbe, és bármit átállítsunk. Akár teljesen más kinézetet, vagy funkciókat is adhatunk a telefonnak, és ilyenkor természetes, hogy ezek a fórumozók által készített ROM-ok, vagy módosítások nem feltétlenül tökéletesek. A lehetőség tehát adott az állítgatásra, de egyáltalán nem kötelező.


3. Az androidos telefonok lassúak, akadozóak
Ez is egy előszeretettel hangoztatott érv, főleg azok részéről, akik Apple termékeket (vagy Windows Phone 7-et) használnak, és megrögzötten Android ellenesek :) Van is némi igazságuk, hiszen bele lehet futni lassú, gyenge, akadozós Android telefonokba. Csak azt felejtik el, hogy ezek tizedannyiba kerülnek, mint az általuk használt csúcsgépek. Itt is igaz az, hogy valamit valamiért: a 30 ezer forintos telefon nem fog olyan gördülékenyen működni, mint egy 150 ezres. Ha ezt a felső kategóriát nézzük, akkor az állítás egyáltalán nem helytálló. Egy Samsung Galaxy S2 semmivel sem lassabb vagy akadósabb egy Iphone-nál.


2012. január 13., péntek

Gyors tipp: Kijelentkezés Google fiókból

Mielőtt lecserélünk egy androidos telefont, érdemes kijelentkezni a Google fiókból. Eladásnál ez különösen fontos, bizonyára senki nem szeretné ha a vásárló a mi leveleinket olvasná, vagy a mi nevünkben posztolna közösségi oldalakon. Ilyenkor a legegyszerűbb megoldás, egy teljes reset, ami minden adatot töröl. Néha azonban nincs erre szükség, vagy csak egyszerűen szeretnénk a telepített alkalmazásokat megtartani. Ebben az esetben a kijelentkezés jobb, és egyszerűbb megoldás. Ezzel megmaradnak az alkalmazások, beállítások és a telefonon tárolt névjegyek is. Viszont a Market, levelezés, Google+, stb. újra jelszót és felhasználói nevet fog kérni. Mit kell tehát csinálni?
Menjünk a Beállítások->Fiókok és szinkronizálás menübe, és itt felsorolva láthatjuk, hogy milyen fiókokba vagyunk bejelentkezve. Válasszuk a Google fiókot, és felsorolva megkapjuk, hogy a fiókhoz milyen szolgáltatások vannak hozzácsatolva, és hogy melyik mikor/hogyan szinkronizál. Legalul található a "Fiók eltávolítása" gomb, erre kattintva a Google fiókunk eltűnik, minden Gmail-es levelezés, Market adatok, Google+ postok, stb eltűnnek. Csak a helyben tárolt telefonszámok, és sms/mms marad meg.

Android 4.0 vagy újabb rendszer esetében először nyomjuk meg a Beállítások (három pont egymás alatt) gombot, és itt érhető el a fiók törlése opció

2012. január 11., szerda

Így lehet növelni a telefon készenléti idejét

Bár már írtam részleteket többször is (itt és itt), így összeszedve könnyebb áttekinteni, hogy milyen módszerekkel lehet a fogyasztást csökkenteni, és így két feltöltés között hosszabb üzemidőt elérni. Sajnos még mindig várjuk azt a gyártót, aki előáll egy 4-5 napig is üzemelni képes androidos telefonnal, de addig is összegyűjtöttem néhány egyszerű lépést, amivel növelhetjük telefonunk vagy tabletünk készenléti idejét.

1. Használjuk a beépített akkufigyelőt
A Beállítások -> A telefonról -> Akkumulátorhasználat menüpontot elindítva képet kapunk arról, hogy az utolsó töltés óta mi és mennyit használta az akkumulátort. Ezzel könnyen ki tudjuk szűrni, hogy mi az a program vagy funkció, ami nagy energiaigényű.

2. Csökkentsük a fényerőt. 
A nagyon magasra vett fényerőt általában semmi sem indokolja. Persze ez mindenkinek a saját ízlése, de nekem 20-25% fényerő teljesen elegendő volt napsütéses időben, beltéren vagy sötétben pedig akár 10%-ig is le lehet menni. Érdemes lehet bekapcsolni az automatikus fényerőbeállítást, ilyenkor a környezet megvilágításához igazítja a kijelzőt a rendszer

3. GPS és Bluetooth kikpacsolása. 
A Bluetooth-t csak akkor érdemes bekapcsolni, ha tényleg szükségünk van rá, mert ez folyamatos készenlétben eléggé le tudja meríteni a készüléket. A GPS egy kicsit más ügy, mert az csak akkor használ energiát ha ténylegesen kommunikál a műholddal (tehát például a navigáció ieje alatt). Mégis hasznos kikpacsolni, ha nincs rá szükség, mert a háttérben futhatnak olyan alkalmazások, amik igénylik a GPS használatát, és tudtunk nélkül merítik az akkumulátort. Megjegyezném, hogy a rendszer GPS nélkül is képes helymeghatározásra, a mobil-adótornyok elhelyezkedése alapján háromszögeléssel kiszámítja hol vagyunk. Ez is energiát használ, ha nincs rá szükség itt tudjuk kikapcsolni: Beállítások -> Biztonság és hely -> Vezeték nélküli hálózatok

4. Mobilhálózatok
Aki nem használ mobilinternetet, csak wifit, annak szinte kötelező a 3G kikapcsolása, mert ez az egyik "legakkugyilkosabb" funkció. Mobilinternet használata mellett is jó ha egy ki/be kapcsoló widgetet kirakunk, és amikor nincs rá szükség akkor kikapcsoljuk.

5.Vibra
Játékoknál, vagy billentyűzet-leütésnél a beépített rezgőmotort használni pazarlás. Nálam csak akkor rezeg, ha le van némítva a készülék, és bejövő hívást fogad. Minden más esetben felesleges, a hangbeállításoknál lehet kikapcsolni

6. Képernyő automatikus lekapcsolás

Egy mobiltelefonon a legtöbb energiát fogyasztó hardver a kijelző. Érdemes minél gyorsabban lekapcsolni ha nem használjuk. A képernyő beállításainál az automatikus lekapcsolás minél kisebbre vesszük, annál jobb. Az alapbeállítás 1 perc, de szerintem 30 másodperc bőven elegendő (15 esetleg már zavaróan kevés lehet)

7. AMOLED kijelző fekete háttérrel
Az AMOLED egyik tulajdonsága, hogy minden pixele fotoemisszív, ami azt jelenti, hogy a saját fényükből generálják a megjelenésüket. Mivel nincs háttérvilágítás, a pixel kikapcsolja a saját fényforrását és teljesen fekete marad. Ezért ilyenkor egy icipici kis energiát megment a sötét vagy fekete háttér (de csakaz AMOLED képernyőn). Ha nagyon kíméletesek akarunk lenni, akkor böngészéskor használjuk a fekete hátterű Google keresőt :)

8. Automatikus szinkronizálás ésszerű időközönként
Jó dolog, hogy a Gmail, Facebook, vagy a beépített email kliens automatikusan a háttérben lekéri a leveleket, vagy üzeneteket a szerverről, de valóban fontos ezt mondjuk 5 percenként megtennie? Facebooknál, vagy Google+ esetében a fél óra, vagy egy óra bőven megfelelő, és az emailek is elég ha csak 15-20 percenként érkeznek (nyilván lehetnek kivételek, és valakinek szükséges, hogy azonnal értesüljön egy igen fontos emailről, akkor maradhat az 5 perc, de az esetek többségében ez nem jellemző)

És végül: ha nincs kedvünk ezeket egyesével beállítgatni, vagy módosítani, akkor a Marketből lehúzhatjuk a Juice Defender programot, és egy közös felületen láthatjuk mindezt, és piszkálhatjuk a beállításokat.

2012. január 10., kedd

A leggyakrabban ismételt kérdések Androiddal kapcsolatban

Hogyan frissítsem a telefonomat az új Androidra?
Először is azt kell megnézni, hogy egyáltalán frissíthető-e az adott típus. Sajnos sok gyártó a régebbi készülékeket már támogatja frissítésekkel, így egyáltalán nem biztos, hogy van elérhető újabb szoftver. Ezért érdemes először a gyártó honlapján nézelődni, hogy van-e frissebb operációs rendszer. Ha nincsen, akkor még mindig tehetünk fel valamilyen főzött ROM-ot, az XDA-Developers fórumain mindenki találhat magának megfelelőt. Amennyiben viszont van frissebb Android, akkor szükségünk lesz egy számítógépre és egy USB kábelre amivel csatlakoztathatjuk a telefont. Fel kell telepíteni a telefon szinkronizációs szoftverét (mint például a Kies a Samsungnál, vagy a PC Companion a Sony-nál), és ha van új verzió akkor a szoftver ezt jelzi. Kövessük az útmutatást amit a program javasol, és kb. 30 perc elteltével lehet egy frissített rendszerünk.

Le lehet tiltani az ingyenes programoknál a reklámokat?
Igen. Az egyszerűbb mód az, hogy ki kell kapcsolni a mobil adatforgalmat, és a wifit. Ilyenkor semmi reklám nem jelenik meg, mivel ezek a netről "érkeznek". Ha véglegesen ki szeretnénk tiltani a reklámokat, akkor rootolni kell a telefont (bővebben itt), majd egy ügyes kis programot kell letölteni a Marketből, ami megakadályozza, hogy megjelenjenek az idegesítő reklámok. A program neve Adfree Android

Miért nem 100% az akkumulátor töltöttsége egész éjszakai töltés után?
Azért, mert a Li-ion akkumulátorok úgy működnek, hogy ha elérik a 100% töltöttséget, akkor egy kis ideig hagyni kell merülni őket (kb 92-95%-ig) a károsodások elkerülése végett, majd utána megint tölthetőek. A telefon szoftvere ezt ciklikusan megteszi, és egy éjszaka alatt többször is hagyja lemeríteni az akkumulátort 90% körüli szintre, majd visszatölti 100-ra. Ha éppen egy lemerítési ciklusban vesszük le a töltőről, akkor előfordulhat, hogy nem 100% a töltöttségi szint

Milyen GPS szoftver van Androidra, ami nem használ netet, és nem kerül így pénzbe?
Olyan több is van, amihez nem szükséges egyáltalán netes kapcsolat, azonban ezek közül egyik sem ingyenes, így a navigációért mindenképpen fizetnünk kell. Ilyen például az iGo. Persze warez oldalakról le lehet tölteni, de az nem rendeltetésszerű felhasználás :) A Wisepilot és egyéb társai a navigáció ideje alatt internetkapcsolatot igényelnek, ezekhez valamilyen mobilnet előfizetés szükséges. Viszont cserébe maga a program ingyenes, vagy nagyon olcsó. A köztes és talán legjobb megoldást a Google kínálja: a Google Maps alapú navigáció teljesen ingyenes. Az útvonaltervezéshez kell internetkapcsolat, és ilyenkor lehetőségünk van letölteni azt a térképrészletet amerre járunk majd, így a navigáció időtartama alatt nem kell netes kapcsolat. Persze ez sem teljesen offline, de legalább a wifi ingyen van (főleg ha a szomszédét használjuk).

Miért marad el az ébresztés ha beállítottam?
Ennek két oka lehet. Az egyik az, hogy valamilyen taskkiller programot használsz, ami kilövi az ébresztőóra alkalmazást (hogy érdemes e taskkilert használni, abba most ne menjünk bele, itt írtam róla). Egyszerűen a taskkillerben állítsd be, hogy az ébresztőórát ne piszkálja, és futhasson mindig. A másik ok, hogy a régebbi telefonokkal ellentétben az Android nem képes ébreszteni, ha kikapcsoljuk a telefont. Mindig bekapcsolva kell lenni, és győződj meg róla, hogy nem fog lemerülni éjjel

Érdemes rootolni és főzött ROM-ot felrakni?
Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie. A rootolás előnyeiről és hátrányairól már írtam. A főzött ROM sok tekintetben jobb lehet, mint egy gyári: tartalmazhat több funkciót, gyorsulhat a telefon, vagy jobban testre szabhatóvá válik. Cserébe viszont nem lesz olyan stabil és gördülékeny a működés, mint a gyári rendszerrel, de hát ez nem is csoda, hisz ezeket a romokat önszorgalomból rakják össze fórumozók, nem pedig hosszú időn keresztül, mérnökök hadával tesztelve és optimalizálva. Maga a folyamat rejt némi kockázatot, de szerencsére visszaállítható, és nem is igazán időigényes végrehajtani.

2012. január 9., hétfő

Kapacitív vs. rezisztív (4. rész) Más technológiák

Ez az utolsó része az érintőképernyőkről írt cikknek. A rezisztív és a kapcitív után nézzük még milyen módokon lehet érintést érzékelni. Ezek elég szűk körben elterjedt technológiák, általában nem is tudjuk, hogy léteznek ilyenek. Nem véletlen, mivel egyik sem annyira jó módszer, hogy mindennapi felhasználásra tömegesen gyártani kezdjen bárki is ilyen eszközöket.

Felületi akusztikus hullámpanelek (SAW - Surface Acoustic Wave)
Működése meglehetősen egyszerű, a legelső érintőképernyők így működtek még valamikor a 70-es években. Függőlegesen és vízszintesen piezoeletromosan gerjesztett egymástól eltérő frekvenciájú ultrahang-hullámokat küldenek állandóan x-y iránban, olyanokat, amelyek amplitúdója "kilóg" a külső üvegről. A másik két egymásra merőleges oldalon ezt hullámdetektorok érzékelik, és így beazonosítható az érintés helye. Ha a felénk eső üveglapot megérintjük akkor a hanghullámok amplitúdója megváltozik, hiszen akadályt hoztunk létre a hullámok terjedésében. Ez azért is jó megoldás, mivel 100% átlátszóságot biztosít, semmilyen külső burkolat vagy fólia nem szükséges a működéséhez. Csakhogy... Csakhogy túlzottan érzékeny a rendszer bármilyen külső behatásra, akár még a szálló por is eredményezhet olyan mértékű amplitúdóváltozást, hogy azt a feldolgozóegység érintésnek vélje. Ráadásul nagyon nehéz hangszigeteltté tenni, ami fontos, mert a hanghullámok is okozhatnak interferenciát. Ma már nagyon kevés helyen használnak ilyet, többnyire a nagyméretű kijelzőknél, ahol lehet úgy kalibrálni, hogy csak "nagy" felületű érintést érzékeljen

Infravörös (IR) optikai érzékelés
Néhány éve még úgy gondolták, hogy ez lesz a jövő. Nagyon egyszerű a működése: Itt infravörös tartományú fénysugárzó LED-ek és fotoszenzorok állnak egymással szemben szép sorjában rengetegen, amelyek számunkra láthatatlan függőleges-vízszintes hálót alkotnak az infravörös fénysugárból. Az érintés eseménye akkor regisztrált, amikor valamelyik X-Y fotoszenzor-páros együttesen nem kap fényt. Remek megoldás ez, mivel reakcióideje mindennél gyorsabb (fénysebesség ugye), nincs szükség előlapra, tehát 100% átlátszóságú. Viszont 2 súlyos probléma van vele: ha megfelelő érzékenységet akarunk, akkor nagyon sok jeladó-érzékelő párosra van szükség, és így már jóval drágább megoldás, mint bármelyik másik. Ezen kívül a napfény infravörös sugarai bezavarhatnak, napfényben tehát nem használható. Az egyetlen ezidáig megjelent IR érzékelős telefon a Neonode N2 hatalmas bukás volt, bár állítólag a gyártó még csiszolgat rajta és újra kiadja.

Megnyúlás érzékelés
Még fejlesztés alatt álló, ám óriási előnyökkel kecsegtető megoldás! Állandó, automatikus (külső hőmérséklet) kalibráció után egy vékony rugalmas üveglapba ágyazott nagyon kis átmérőjű, szemmel láthatatlan huzalháló szálainak megnyúlását mérik. A rendszer rendkívül érzékeny, pontos és gyors, a multi-touch egyszerűen modellezhető, sőt tud olyasmit is amire a többi multi-touch technológia őskorában még gondolni sem mertek: nem csak x-y koordinátákat állapíthatunk meg, vagy az érintés időtartamát regisztrálhatjuk, hanem x-y-z térbeli pontokat, azaz, mérhetjük a nyomás erősségét is! Térbeli érzékelés - ma még fel sem fogjuk mire lenne használható, de nagyon ígéretesen hangzik..

2012. január 7., szombat

Melyik a legjobb Androidos...

Melyik a legjobb androidos telefon? 
Ha csak pusztán a számokat nézzük, akkor a legerősebb, leggyorsabb, legnagyobb (és legdrágább) androidos telefon a Samsung Galaxy Nexus. A bejegyzés írásakor ez az egyetlen  Android 4.0 verziót futtató új eszköz, kétmagos processzorral és 4,65" kijelzővel ára valahol 150000 Ft környékén van. Ettől némileg olcsóbb, és legalább ennyire jó a tavalyi Samsung zászlóshajó, a Galaxy S II. Talán nem annyira jövőbemutató, és nem olyan trendi, de ár/érték arányban tökéletes.


Melyik a legjobb androidos zenelejátszó?
A beépített lejátszó tényleg egy kicsit fapados, és ezt a Google tervezői is észrevették, mert az Ice Cream Sandwich verzióban egy sokkal fejlettebb zeneprogram kapott helyet. A régebbi Androidokon a Market választható másik app, nekem legjobban a PowerAMP player jött be, mivel igen sok formátumot ismer, van benne equalizer, és a lejátszási listákat is nagyon jól kezeli. Bármilyen headsettel együttműködik, még a bluetooth rendszerűekkel is.

Melyik a legjobb androidos file-kezelő?
Nálam egyik fontos szempont volt, hogy a RAR fileokkal is boldoguljon egy ilyen program, ez pedig erősen behatárolja a lehetőségeket. Végül az eFile győzött meg: RAR/Zip kezelés, hálózati megosztások kezelése, FTP, többféle nézet, beépített taskmanager... és még sorolhatnám. Ráadásul ez egy nagyon kis méretű app, alig 1 MB helyet igényel. Kipróbáltam természetesen a két legelterjedtebb file managert, az Astrot és az ES-t, de nekem úgy tűnik inkább csak az ismertség miatt töltik le ennyien őket, nem azért mert olyan jók, így marad továbbra is az eFile.

Melyik a legjobb androidos videolejátszó?
Na ez egy olyan programtípus, amiből rengeteg van a Marketen. Ami fontos, hogy tudjon xvid, divx, és mp4 formátumokat lejátszani, és kezelje a feliratokat. Én az mVideo playert használom, de inkább csak megszokásból. Ugyanilyen jónak tűnik a vPlayer is, csak sajnos 1200 Ft-ba kerül...

Melyik a legjobb androidos könyvolvasó?
Pont fordított a helyzet mint az előbb, itt összesen kettő app van ami valóban nagyon jól használható, többféle formátumot ismer, lehet lapozni, megjegyzéseket beszúrni, tartalomjegyzéket készíteni: a Moon+ Reader és az Aldiko. Végül az döntött az előbbi javára, hogy sokkal átláthatóbb a kezelőfelülete, és szinte kezdetektől fogva tud magyarul.

Melyik a legjobb launcher?
Mindenki arra a launcherre esküszik, amit használ, így itt nem is lehet egyértelműen megmondani melyik a legjobb. Kinek ez, kinek az fontos vagy tetszik. Én a GO Launchert használom, a nagyon sok funkció, és a jó testre-szabhatóság miatt

2012. január 6., péntek

Gyors tipp: Hely felszabadítása a telefonon

A mostanában kiadott telefonokon (de főleg tableteken) talán már nem annyira okoz problémát a kevés tárhely, de a régebbi eszközökön előfordul, hogy szelektálnunk kell mi az amit feltelepítsünk, és mi az ami már nem fér fel. Ilyenkor jól jön, ha gyorsan nyerhetünk pár megabyte helyet, és ha mindezt egy kattintásra tehetjük, az még jobb.
A Market, böngésző, Facebook mind-mind olyan programok, melyek a gyorsabb működés miatt gyorsítótárban tartanak adatokat, hogy bizonyos gyakran ismételt funkciókat gyorsabban tudjanak végrehajtani. Egy idő után ez a gyorsítótár (cache) elég nagyra tud hízni, ráadásul a régi adatokra már amúgy sem lesz szükségünk. Ha pedig mégis, az alkalmazás újra elő tudja szedni őket a netről, legfeljebb 1-2 másodpercet várnunk kell. Ennyit megér, ha ezzel nyerhetünk 10-15 MB-ot. Mit kell tenni tehát? Ha manuálisan akarjuk a cachet üríteni, navigáljunk el a Beállítások -> Alkalmazások menüpontba, és válasszuk az Alkalmazások kezelése opciót. Felsorolva láthatjuk az összes alkalmazásunkat, és megérintve őket a beállításaikhoz jutunk. Itt találunk olyan lehetőséget, hogy cache törlése. Máris töröltük a gyorsítótárat... egy programunknál. De hát kinek van kedve mindezt végigjátszani az összes appal, főleg úgy, hogy nem is tudjuk melyik használ gyorsítótárat, és melyik nem?
Nagy segítséget jelenthet egy olyan program, ami ezt az egészet egy kattintásra elvégzi. A 1TapCleaner egy remek, ingyenes app, pont erre a feladatra. Automatikusan átvizsgálja az összes telepített alkalmazást, és a végén kilistázza, hogy melyikhez mennyi cache tartozik. Majd ha úgy akarjuk, törli is ezeket. Ezen felül a hívásokhoz, és a böngészéshez tartozó előzmények törlésére is használható

2012. január 5., csütörtök

Kapacitív vs. rezisztív (3.rész) A kapacitív érintőpanel

A múltkor a rezisztív panelről írtam, jöjjön most a kapacitív. A kapacitív panelek működése egészen eltérő a rezisztívétől: itt a kijelzőt takaró plexi vagy üveglap alatt egy rácsos szerkezetű vezető réteget helyeznek el, mely egy elektromos mezőt alakít ki maga fölött, ami értelemszerűen "átlóg" a plexin/üvegen is. Azt tapasztaljuk, hogy ha a létrehozott elektrosztatikus mezőhöz egy szintén töltéssel rendelkező valamivel közelítünk, akkor az eredeti töltés mértéke megváltozik. Innen kezdve mindezt már csak azzal kell kiegészíteni, hogy mi a magasságunk és kiterjedésünk miatt (és mivel a testünk jól vezető elektrolitokat tartalmaz) akaratunktól függetlenül szintén rendelkezünk elektromos (elektrosztatikus) töltéssel, aminek a mértéke egy tűréssávban körülbelül azonos mindannyiunknál, így aztán ha ujjunkkal mi közelítünk az előbbiekben létrehozott töltésszinthez, akkor képesek vagyunk annak mérhető értékét megváltoztatni.
Az emberi test bőrfelületén jelentkező statikus elektromos töltés tehát megváltoztathatja a kapacitív érintőpanel felületén létrehozott referencia-töltés értékét. A töltés megváltozásának területe a kapacitív panel felépítésének kialakításával behatárolható, az érzékelt analóg jeleket egy vezérlő IC átalakítja digitális jelekké és átadja azokat a mobilunk adatfeldolgozásért felelős elemének, ami továbbítja azt a mobilunk belső szoftverének.

A kapacitív panelek megvalósításának nagy problémája, hogy az ujjunk jóval több terecskével lép kölcsönhatásba mint az ujjunk "területe". Vagyis a panel megérintésekor az ujjunk méretétől jóval több érzékelőelemben jelentkezik változás, ami egy ellenőrző algoritmus közbeiktatása nélkül nagyon pontatlanná tenné az érzékelés hatására aktiválandó művelet vezérlését. A rezisztív panelek esetében ilyen gond nincs, hiszen az ellenállás megváltozása egyszerű módszerekkel egy tűréssávban tartható, és olcsón "pixelpontos" tájolás, kiterjedésmérés valósítható meg. Itt azonban nem egy egyszerűen körbehatárolható területtel állunk szemben, mivel egy "töltésfelhő" alakul ki az ujjunk környékén. A kapacitív érintőpanelek gyártóinak erre kellett valamilyen megoldást kitalálniuk, vagyis arra, hogy az érintés hatására ne kordában tarthatatlan, zavarosan, megbízhatatlanul működő vezérlés jöjjön létre, hanem a technológia e alapvető jellemzője ellenére egy kezelhető rendszer szülessen.

 Mint látjuk, az ujjunk alatt keletkező töltésfelhő adatainak ujjunk valóságközeli méretére történő szűkítése több lépcsőben történik, míg eljutunk ezek alapján az egzakt koordinátákhoz. Ez meglehetősen számításigényes feladat. Ezen a képen egy iPhone tisztítási algoritmusát láthatjuk.

Nézzünk néhány műszaki adatot:
A legegyszerűbb, és a mobilokban először használt legolcsóbb panelek minimálisan feldolgozható területérzékelése körülbelül 1 cm2 (0,7-0,9 cm2) volt, mára ez némileg javult. A területben történő kifejezés nyilván függ a képpontok fajlagos számától is, hiszen a mobilgyártók összehangolják a kapacitív technológia képességeit a kijelzőn megjelenített grafikák képpontokban meghatározott méretével, és emiatt az érzékelés határai kevésbé érezhetők. A kapacitív panelek felénk eső felülete egyaránt lehet valamilyen kemény műanyagfilm, vagy üveg. Olcsóbb kivitelekben használnak is erős műanyagfóliákat, hiszen elvileg nem kell rendeltetésszerű használat mellett annak sérülésével számolni . A gyártók ma már jellemzően törekednek üveglapok használatára, mivel ez nagyobb védelmet jelent a belső rétegek számára (nem lehet erőszakkal összenyomni azokat), de ami ettől is fontosabb, azért, mert az üvegre könnyen rávihetők tükrözésmentesítő és egyéb képjavító rétegek. Az üveg alkalmazása sokat javít a fényáteresztő képességen is, mert a jó minőségű üveglap sokkal kisebb torzítást biztosít mint bármely műanyag.
Tudnunk kell azonban, hogy az általunk használt üveglap nagyon vékony, és annak ellenére, hogy edzéssel és más technológiákkal ellenállóbb képességekkel ruházható fel, nagyon könnyen törhet. A tulajdonságjavító technológiák elsősorban a karcállóságot igyekeznek fokozni.


A kapacitív panelek érzékenyek a felületen keletkező vízcseppekre, vagy pontosabban az ujjunk felületére jutott nedvességre. Érdekes és kevésbé ismert tulajdonságuk, hogy általában nem érzékenyek a levegő páratartalmának értékére, de ennek van egy gyártmányonként eltérő alsó határértéke. Az biztosan kijelenthető, hogy 0%-os páratartalom mellett az üzembiztonság megszűnik, ennek fiziológiai okai vannak. Az, hogy melyik gyártó melyik panelje esetében mi az alsó határérték, nemigen közlik a gyártók, szerintük ez a jelenség esetleges, de nem jellemző. Ennek ellenére néhány korrekt gyártó megemlíti a sivatagi körülmények közepette fellépő zavarokat.
Szerencsére a kapacitív panelek (üvegfelülettel) sokkal érzéketlenebbek a normál működési körülmények magasabb hőmérsékleti tartományaira mint a rezisztív panelek. A megbízható hőmérséklet-tartomány -10 és +70 Celsiusfok között van. Napfény hatására ritkán szenvednek károsodást.
A panel - szemben a rezisztív panelek jellemzően passzív elemeivel - ún. aktív áramköri elemnek minősül. A bázis-töltésmezők fenntartásához állandó áramellátás szükséges, még akkor is, amikor a panel nyugalmi állapotban van. Az ún. "sleep mode"-ban az átlagos áramigény 70 mikroAmper. A gyártók állandó törekvése ennek a lecsökkentése, de a zérus elérése nem célszerű, mert ekkor a kijelző "feléledése" lesz időigényesebb.A panelek áramfelvétele általában magasabb mint a rezisztív paneleké. Az "üzemi" áramfelvétel (vagyis az az állapot amikor a panel érzékelésre éppen készen áll) elérheti az 1 milliAmpert is, ez az érték a kiviteltől és a méretektől függ. Ezért a gyártók valamilyen oszcillátor-vezérléssel száz kHz nagyságrendű ki-be kapcsolással tartják alacsony értéken az áramfogyasztást. Ugyanitt említendő, hogy a kapacitív panel a működése során állandó processzor-felügyeletet is kíván. Mindezek együttesen meghatározzák az akkumulátor terhelését is, amely bizony jóval magasabb a rezisztív társakénál.

(forrás egy része a seria.hu oldalról származik)





2012. január 3., kedd

Vírusírtó Androidra. Kell ez nekünk?

Már régóta akartam erről írni egy posztot (bár talán az érintőképernyőset kellene előbb befejezni), mert nagyon is aktuális a téma. Remélem lesznek kommentek, kíváncsi vagyok ki mit gondol az egészről. A kérdés apropóját Chris DiBona, az Android egyik vezető fejlesztőjének Google+ bejegyzése szolgáltatta, és igencsak parázs vita alakult ki a hozzászólásokban. Chris meglehetősen élesen kikel az antivírus cégek ellen, gyakorlatilag csalóknak kiáltja ki őket. Szerinte Androidon nem létezik olyan, hogy "vírusprobléma", csak a gyártók riogatják a népet, hogy vegyék a termékeiket. Hogyan látom én?

Rögtön leszögezném, hogy már jó másfél éve foglalkozom közelebbről az Androiddal, kipróbáltam több eszközt, többtucat (többszáz?) appot, amiknek egy része nem éppen a hivatalos csatornán (értsd: Market) lett beszerezve. Ez idő alatt én még egyszer sem futottam bele vírusba, legalábbis olyanba nem, mint ami a pécés világban ismerős. Nem csoda, egyrészt azért, mert talán nem is létezik még ilyen klasszikus értelemben vett vírus, másrészt pedig véleményem szerint az Android meglehetősen jó biztonsági intézkedéseket kínál. Első körben maga a Google szűrheti a kártékony programokat és kódokat, mivel a Marketre felkerülő összes appot valamilyen módon megvizsgálnak. Természetesen átcsúsznak néha a szűrőn veszélyes programok, de pár nappal később a Google akár a telefonról is képes ezeket törölni, nem csak a Marketből (az már más lapra tartozik, hogy mennyire tolerálható ilyen szintű hozzáférés a telefonunkhoz). Telepítéskor pedig láthatjuk, hogy az adott app mihez kér, és kap hozzáférést az eszközünkön. Ez utóbbi akkor is így van, ha valamilyen ismeretlen forrásból származó apk-t telepítünk. (Aki pedig egy orosz warezoldalról szedett pornó háttérképet telepít, miközben látja, hogy a program SMS küldéshez kér jogosultságot, az meg is érdemli ha vírust kap) Látható hát, hogy ilyen biztonságot nehéz megkerülni. Nézzük mit mond a média:

"Az Android a vírusok első számú célpontja" -nyilatkozza a McAfee
"Egyre érettebb vírusok veszélyeztetik az Androidot" -állítják a Lookout Mobile Security kutatói


Mi a közös ezekben? Vegyük észre, hogy mindkettő csak feltételes módban, vagy jövő időben beszél a vírusokról. Nem állítanak konkrétumot, nem mondják azt, hogy X számú fertőzés történt. Csak azt, hogy vírusok LEHETNEK, hogy támadások TÖRTÉNHETNEK. Másfelől pedig nézzük meg, kik nyilatkoznak. McAfee, Lookout Mobile Security... Mintha ezek antivírus vállalatok lennének,nem? Nekik pedig természetesen az az érdekük, hogy fenntartsák a vírusoktól való félelmet, és eladják a terméküket. Ez persze érthető, mert a világ egyre inkább a mobil eszközök irányába halad a PC felől, és ha most nem kezdenek el az új rendszerekre is beférkőzni, akkor bizony könnyen lemaradhatnak. És az egészben az a legviccesebb, hogy maguk az antivírus cégek is elismerik, hogy értelmetlen hagyományos vírusírtót telepíteni a telefonra

Tehát én jelen pillanatban azt mondom, hogy a vírustámadás Androidon egyelőre nagyon valószínűtlen, és vírusírtót telepíteni többet árt, mint használ (akku merítés, tárhely foglalás, és pénzkiadás). Persze ez nem azt jelenti, hogy a továbbiakban sem lesz soha szükség rájuk, de egyelőre nem jelentenek plusz védelmet. Akinek esetleg más tapasztalata van, vagy egyszer bejelzett neki a Mobile UltimateDefense Gigaprotection Brutal Edition vírusírtója mobilon, akkor jöhet kommentbe

2012. január 1., vasárnap

Gyorsan merül a telefon? Talán ez megoldja

Általános jelenség az okostelefonoknál, hogy a rengeteg funkció miatt az akkumulátor gyorsan lemerül, általában minden nap tölteni kell. Összehasonlítva a pár évvel ezelőtti mobilokkal ez bizony nem egy acélos teljesítmény, azoknál bátran otthon lehetett hagyni a töltőt egy rövidebb nyaralás időtartamára, mert akár 6-7 napot is kibírtak átlagos használat mellett. Azt azért vegyük észre, hogy a mai eszközöknek háromszor akkora a képernyője, ami igen nagy energia igényű, ráadásul a wifi, GPS, Bluetooth, és a netezés sem éppen kímélő üzemmód. Sajnos a mai akkumulátorok kapacitása nem teszi lehetővé, hogy a megnövekedett terhelés mellett hosszabb üzemidőt biztosítsanak, így egyelőre marad a naponkénti töltés.
Néha viszont előfordul, hogy extrém gyorsasággal merül le az androidos telefon, akár pár óra alatt teljes töltöttségről szinte nullára merül, még akkor is, ha nem volt többet használva, mint máskor. Ilyenkor sokan egyből arra gondolnak, hogy az akkumulátor ment tönkre, főleg ha ez a jelenség ismétlődik többször egymás után. Nem biztos, hogy erről van szó. Az Android rendszer ugyanis tárolja az előző töltésciklusok adatait, és sokszor az alapján becsüli a hátralevő töltöttséget. Az esetek nagy részében ez segíti a pontosságot, néha azonban olyasféle gondokat okozhat, mint amit előbb említettem. Ilyenkor a legegyszerűbb és leggyorsabb, ha újrakalibráljuk az akkumulátort. Ezt háromféleképpen lehet megtenni (fontos, hogy mindegyik módszer előtt töltsük fel 100%-ra az akkumulátort, különben hibásan lesz bekalibrálva a maximális töltöttség):

1. Ha a telefonon nem gyári, hanem valamilyen főzött ROM van, akkor 99% ,hogy van telepítve xRecovery, vagy ClockworkMod recovery (vagy bármi egyéb recovery). Ebben az esetben indítsuk újra a telefont recovery módban, és lépjünk bele az Advanced menübe. Itt válasszuk a "wipe battery stats" pontot, és erősítsük meg, hogy valóban ezt akarjuk. Amint újraindul a telefon, az akkumulátor újra lesz kalibrálva

2. A gyári ROM esetében is van lehetőségünk belenyúlni a rendszerbe, de csak root jogosultsággal. Telepíteni kel  a Marketből valamilyen terminal programot (például ezt), és ha elindítjuk, adjuk ki a következő parancsot:

rm /data/system/batterystats.bin

Ez annyit csinál, hogy a rendszer partíció System nevű könyvtárából törli az akkumulátor statisztikákat tartalmazó fájlt. Ne féljünk, hogy ezzel kárt okozunk, a rendszer 1-2 percen belül úgyis ismét létrehozza. ezután hagyjuk a telefont lemerülni egészen addig, míg magától ki nem kapcsol. Amint visszakapcsoljuk, és feltöltjük, az akkumulátor újrakalibrálódott.

3. A Marketen találhatók olyan programok, amik a 2. pontban ismertetett módszert maguk elvégzik. Itt van egy ilyen (magyar fejlesztésű): Battery Calibration. Ha mindent úgy csinálunk, ahogy a leírásban található, akkor ez a legkönnyebb megoldás. Root szükséges hozzá