Adjuk át minden személyes adatunkat a Symantecnek!

Több tech oldalon is megjelent a hír nemrégiben, hogy a Norton micsoda remek alkalmazást fejlesztett Norton Safety Minder néven, elősegítendő a gyerekek szülői felügyeletét az online életükben. Mivel sose láttam még ilyen programot közelről, gondoltam megnézem. Android Marketről letölthető ingyenesen (nem véletlenül nem linkelem), és ha ez megvan, akkor már csak regisztrálni kell magunkat a Norton weboldalán. És itt döbbentem meg. Első körben elkérik az email címet, gyerek nevét, életkorát, megfigyelt telefon nevét kötelezően, de van mező a gyerek lakcímének, telefonszámának, emailcímének, TAJ számának(!!!) feltöltéséhez is. A hülye júzer meg nyilván ezt is kitölti, hadd legyen minél nagyobb biztonságban a kölök, hadd tudjunk meg róla minél többet. Mit is nyújt ezután szoftver?

Meg lehet tudni, milyen weboldalakat néz a telefonján, kinek küld SMS-t vagy emailt, kivel és mit cseveg, mit csinál a facebookon és az összes többi közösségi oldalon. Ezekre akár tiltást is be lehet állítani, és ahogy a képen is látható blokkolható mondjuk az amazon.com oldal (vagy bármi). És hogy a büdös kölök mindenképpen érezze, hogy itt most ő bizony szopóágon van, a felső értesítési területen (kitörölhetetlenül) jelzi az app, hogy megfigyeli a telefont, és a fent felsorolt adatokat továbbítja a Nortonos webhely naplózó részébe. Amit természetesen csak a szülő láthat, a Symantec sose fér hozzá. De tényleg becsszó! Tudják ugyan hogy sokat érnek ezek az adatok, és ezzel sok pénzt is kereshetnek, de ők sose tennének ilyet. Nem adnának ők át semmilyen adatot senkinek! Na jó, esetleg egy két reklámcéggel kivételt tennének. Jó, igen, igaz: ha szükséges a hatóságok is hozzáférhetnek. Igen, persze, be is lehet törni, és el is lehet lopni ezeket, de ilyen úgyse lesz...

És mi a legszebb az egészben? A telefonról nem lehet semmilyen taskmanagerrel kilőni a futó programot, és uninstallálni sem lehet! Egyszóval remek kis program ez: nagyszerű lehetőség arra, hogy kiadjuk személyes adatainkat, és még a gyereket is lehet vele szívatni. A Symantec ezzel az alkalmazással a pofátlanságot olyan magasságokba emelte, hogy azt már akár művészetnek is lehet nevezni.
Vélemény?

A QR kód

Ma már mindenhol ott vannak ezek a kis vonalkód-szerű négyzetek. Ott vannak a weboldalakon, ott vannak a képeken, ott vannak a plakátokon vagy a folyóiratok címlapján - mindenütt. De mi is az a QR kód igazából?

A QR (Quick Response) kódot a kilencvenes évek közepén fejlesztette ki a Toyota, mivel nem volt elég számukra az a kevés információ, amit egy hagyományos vonalkód tárolni képes. Az új kód segítségével sokkal több információt sikerült "elraktározni", ami nagy előrelépés egy sima számsorozathoz képest, főleg hogy a QR képes az ázsiai nyelvek betűit/szavait is tárolni (ne felejtsük el, a Toyotáról van szó). A működése nagyon egyszerű: kell hozzá egy eszköz és egy alkalmazás ami képes beolvasni és értelmezni az ábrát. A mobiltelefonok kamerájuk révén tökéletes olvasók, az Android pedig remek platform egy értelmező szoftver futtatásához. Tömegével lepték el a Marketet az ilyen appok ( QrDroid, Barcode scanner, Googe Goggles), és mindegyik hasonló elven működik, képesek érthető karakterekké fordítani a kódban tárolt információt.

QR kódos vonatjegy a kínai vasútnál

A leggyakrabban a QR kód egy linket, szöveges információt vagy egy névjegyet tartalmaz. A leolvasó alkalmazás ezt értelmezni tudja, és ennek megfelelően jár el. Ha link, megnyitja a böngészőben. Ha szöveg, megjeleníti. Ha névjegy, felkínálja, hogy egyből mentsük le a címtárba. Ez utóbbi egy nagyon jó felhasználási mód, mivel megkímél minket attól, hogy kézzel kelljen beírni a nevet, telefonszámot, email címet és egyéb infókat a telefonba. Nem is csoda, hogy mostanában egyre jobban elterjednek a QR kódos névjegykártyák.

A QR kód nagy előnye a vonalkóddal szemben nem csak az, hogy több információt képes tárolni, hanem az is, hogy könnyű szkennelni, és bármilyen szögből -akár elforgatva is- könnyű leolvasni. Ehhez nagy segítség a három sarokban található négyzet alakú mező. A leolvasó szoftver ezekre fókuszál, és így tudja meg, hogy a többi információ szempontjából értékes (azaz leolvasandó) területet merre keresse. Ezen kívül a hibajavítási lehetőségek is kiemelkedőek. Bizonyos beállításokkal akár a kód 30 százalékának elvesztése esetén is értelmezni tudja a tárolt információkat a szoftver (a széles körben elterjedt QR kódok nem ezt a beállítást használják, azok kb 7% veszteséget viselnek el).

A QR kód adattárolási lehetőségei

Csak számokból max 7089 karakter
Alfanumerikus adatokból (tehát számok és az angol ABC betűi) max 4296 karakter
Japán írásjegyekből max 1817 karakter

Az Android különböző verzióinak aránya az üzemben lévő készülékeken

Igazából a fenti képhez nem is nagyon kell hozzá fűzni semmit. Látszik, hogy még mindig toronymagasan vezet a 2.3 verzió, de az ICS már megkezdte a terjedést. Igazából most talán nem is akkor probléma a töredezettség, mint ahogy azt a Google jelezte nemrégiben: gyakorlatilag két változat, a 2.2 és a 2.3 uralja a piacot. Szerencsére a 2.1 alig 10% elterjedtséget mondhat magáénak (köszönhetően leginkább a Sony 2010-es belépő szintű modelljeinek, X8, X10 mini stb).
Az alábbi táblázat mutatja a pontos értékeket, zárójelben a változás januárhoz képest

Platform	Google
Android 1.5 (Cupcake)	0.6% (0.0%)
Android 1.6 (Donut)	1.0% (-0.1%)
Android 2.1 (Eclair)	7.6% (-0.9%)
Android 2.2 (Froyo)	27.8% (-2.6%)
Android 2.3 (Gingerbread)	58.6% (+3.1%)
Android 3.x (Honeycomb)	3.4% (+0.1%)
Android 4.0 (Ice Cream Sandwich)	1.0% (+0.4%)

Az 5 legjobb Android launcher

Többen is érdeklődtek a múltkori Android launcher-ről általánosságban szóló cikk után, hogy lehetne-e konkrétan néhány launcher alkalmazást bemutatni. Igen, lehetne, itt az 5 legjobb:

5. LauncherPro: Úgy tudom, hogy a launcherek között ő volt az "ős", vagyis a legelső ilyen alkalmazás a Marketen. Emiatt is terjedt el annyira, bár semmi extra lehetőséget nem kínál. A főképernyő természetesen lecserélhető és különböző áttűnésekkel fel lehet dobni az oldalváltásokat. Jónéhány widget, és beépített ikon közül lehet válogatni, illetve több téma közül is választhatunk. Az alap szoftver ingyenes, de a fizetős változat többféle widgetet kínál, és a beállítási lehetőségek is szélesebb skálán mozognak. Legnagyobb hátránya a szoftvernek, hogy készítője már lassan egy éve nem frissítette, így az újabb Android verziókon esetleg hibás működést produkálhat

4. ADWLauncher -  Az előzőhöz nagyon hasonló funkciókkal bír, a testreszabható lehetőségek száma is hasonló. Amivel többet nyújt az a bővebb témaválaszték, és a folyamatos frissítések az app készítőjétől. Tapasztalataim szerint viszont több erőforrásra van szükséges (memória), és így néha képes megakadni. Legfőbb előnye a LauncherPro-val szemben, hogy teljesen ingyenes mind az alkalmazás maga, mind a hozzá tartozó és külön letölthető témák.

3. Launcher 7 - Ez egy igen érdekes szoftver. Az Android kezelőfelületéből Windows Phone 7-et varázsol, a Metro felülethez hasonló csepés elrendezést alakít ki. A feület elég jól testreszabható (már amennyire egy WP7-et testre lehet szabni), támákat választhatunk és áttűnési animációkat lehet beállítani. Sajnos van egy-két hátránya is, mint például a fix lezáróképernyő, sé a nem teljesen kiforrott működés. Ennek ellenére aki szereti a WP7 felületét, mindenképpen érdemes kipróbálnia.

2. SPB Shell 3D - Aki szereti a látványos, 3D kinézettel operáló kinézetet, annak mindeképpen ez lesz a legjobb launcher. Bár ára igen borosos (jelenleg 3314 Ft a Marketen), mégis megéri letölteni, mert teljesen egyedivé alakítja a felületeket, nem nyújtja a tucat-launcher érzést. A főképernyő 3D áttűnései többfélképpen állíthatók, és akár forgatni, pörgetni is lehet a képernyőket. Hozhatunk létre háromdimenziós mappákat is, ilyenkor a tartalmuk kiemelkedik a háttérből. A képek magukért beszélnek, egyszerűbb így prezentálni a működést, mint elmondani.

1. Go Launcher EX - Nálam ez a launcher a favorit. Ingyenes, millió féle képpen testreszabható, és tömegével vannak hozzá témák. A készítő csapat widgetekkel is telepakolta, de külön is tölthetünk le hozzá jónéhány dolgot. A többi GO termékkel szorosan összedolgozik, teljesen integrálódtak egymásba például a naptár, vagy task manager alkalmazásokkal. A kezelőfelület magyar nyelven is elérhető, a frissítések pedig heti több alkalommal is érkeznek hozzá. A terméktámogatás is jó, volt hogy egy felvetésemre reagált a készítő, és egy hónapon beül már bele is rakta az egyik új verzióba. Nem véletlen, hogy ma ez a legnépszerűbb launcher, jóval tízmillió fölötti letöltés számmal büszkélkedhet a Marketen. Egyetlen hátránya, hogy a régi eszközökön belassulhat, mert eléggé memóriaigényes szoftver

Malév, csőd, repülés, egyebek...

Szomorú hír a mai napon, hogy a Malév gépei nem szállnak fel többet, 66 év után csődbe ment a magyar légitársaság. Több ezer ember ragadt Ferihegyen, és még több külföldön. Nekik talán egy kis segítséget jelenthetnek az alábbi alkalmazások, ha csak az androidos telefonjuk van velük.

BUDWatcher- Talán ez most a leghasznosabb app, a ferihegyi repülőtérről induló és érkező járatok menetrendje valós időben. Minden késés, vagy egyéb információ a járatokról megtalálható az alkalmazásban, az adatok pedig 4-5 percenként frissülnek.

KAYAK flight search - Részletes repülőjárat kereső, megadhatjuk a kiinduló várost és a célállomást. A jegyfoglaló rendszerből az összes lehetséges járatot és útvonalat megjeleníti, átszállási helyekkel, repülőgép típusokkal együtt. Ami a legfontosabb, hogy a még elérhető helyek számát is feltüntetik. Ha végképp nincs más lehetőség, akkor hotel is foglalhatunk a rendszeren keresztül

Flightradar24 - Az általam is gyakran használt szoftver valós időben mutatja az éppen úton lévő repülőgépeket a Google Maps térképén. A kiinduló és célállomásokat is mutatja, a repülőgépekről fényképet láthatunk, illetve a fontosabb adatokról is tájékozódhatunk (úgymint aktuális repülési magasság, sebesség, földrajzi koordináták stb.)

Flightboard - A világ repülőtereinek nagy részét tartalmazza a program. Az ide érkező, és induló gépek menetrendjét láthatjuk. A program neve, és a kép magáért beszél.

Így használható az NFC technológia, ha nincs beépített NFC chip a mobilunkban

Múltkori NFC-vel foglalkozó írásom után többen is jelezték, hogy szívesen fogadnának egy posztot arról, hogy milyen lehetőségeik vannak azoknak, akik nem NFC képes telefonnal rendelkeznek. Nos, akkor ez a bejegyzés nekik szól elsősorban.
A legelső próbálkozás amikor külső eszközzel tettek NFC képessé telefont, egy SD kártyában nyilvánult meg. 2011 nyarán a kínai Netcom vállalat mutatta be ezt a speciális kártyát, ami egy szokásos Sd kártya, csak éppen egy piciny kis antennát és az NFC chipet is tartalmazza a műanyag burkolat alatt. A kártyához szükség van egy kezelőszoftverre, ezt a telefonra kell telepíteni, és ezzel már együtt tud működni a parányi kis eszköz. Sajnos hátulütői is vannak ennek a technológiának. Azokban a telefonokban, ahol az SD-kártya az akkumulátor mögött kap helyet, vagy amelyeknek fémből készült a hátlapjuk, biztosan nem használható, mivel a fém leárnyékolja az igen kicsi erősségű rádiójelet.
Ennél jobb megoldás amit a Samsung használ a régebbi Galaxy S telefonok esetében. Az NFC chipet az akkumulátorba építi be, így azt semmi nem takarja el a hátlapot kivéve. Mivel a Galaxy S modell hátlapja nem fém, hanem vékony műanyag, így tökéletesen működik a rádiós kapcsolat. A legnagyobb előnye, hogy így nem kell egy plusz eszközre beruházni: a Samsung egyes országokban már ezzel az akkumulátorral árulja telefonjait. Amúgy külön smegvásárolva sem túl drága, 30$ körüli áron már lehet ilyet találni az e-bayen.
A harmadik elterjedt megoldás a SIM kártyába integrált NFC chip. Ez leginkább az SD-kártyás technikához hasonlít, előnyei és hátrányai ugyanazok: kicsi, olcsó, viszont azokban a telefonokban nem használható ahol fém kerül a kártya fölé. Érdekesség, hogy a tavalyi Sziget-fesztivál idején ilyen kártyával felszerelt telefonokkal tesztelték az NFC működést.

És végül azon  androidos telefonok listája, amiben nem szükséges a külső eszköz, hanem beépített chippel rendelkeznek:

Samsung Galaxy Nexus
Google Nexus S
Samsung Galaxy SII
Samsung Galaxy Note
Acer Liquid Express
HTC Ruby
HTC Incredible és Incredible S
Motorola Droid Razr
Huawei Sonic

Ezeken felül az idei Consumer Electronics Show-n (CES) bemutatott, de még nem kapható telefonok szinte mindegyike NFC képes (Xperia ION, LG Viper, stb), ami azt mutatja, hogy a gyártók is nagy fantáziát látnak a technológiában.

Mi az a Dalvik?

Az Android rendszer felépítése nem túl egyszerű, viszont igen trükkös megoldásokkal lehet találkozni. Az egyik ilyen a Dalvik virtuális gép. Pár szóban nézzük, hogy mi is ez pontosan!
Az Android programok nem natív kódban íródnak (például C-ben), hanem Java nyelven. Erre azért van szükség, mivel az androidos gyártók nagyon széles palettáról válogathatnak össze hardvert az eszközeikhez, és egyáltalán nem biztos, hogy ha egy natív kódú programot lefordítunk, és futtatunk egy telefonon, akkor az a másik telefonon (más hardveren) is futni fog. Mivel a processzor architektúrája lehet eltérő, ezért alkalmazni kell egy Java interpretert, fordítót. Ezt legegyszerűbben egy virtuális géppel tehették meg az operációs rendszer fejlesztői, ez lett a Dalvik virtuális gép. Az már csak egy érdekesség, hogy azért lett Dalvik a neve, mert az eredeti programot fejlesztő, izlandi származású Dan Bornstein ősei a szigetország Dalvík nevű falujában éltek.
A Dalvik gép legnagyobb előnye a sebessége. Az Androidra írt programok futás előtt Dalvik Executable (.dex) formátumra konvertálódnak, és így futnak. Ezzel processzoridőt, és memóriát lehet megspórolni. A másik sebességnövelő tényező a 2.2-es, Froyóban bemutatkozott JIT (Just In Time) fordító. A lényege az, hogy a program indításakor nem kell az egész alkalmazásnak lefordulnia, hanem csak futásidőben, részenként fordítódik. Ezzel akár három-, négyszeres sebességnövekedést is elérhettek a fejlesztők.
Akit bővebben érdekel az Android rendszer felépítése, az Android fejlesztői weboldalán találhat még információt.

Külföldre Androiddal! Mit vigyünk magunkkal?

Ha a ruhák, cipők, tisztálkodási szerek, útlevelek és a repülőjegyek elpakolása már megtörtént, nézzük mit érdemes a telefonunkon magunkkal vinni egy külföldi utazásra, városnézésre. Azért legyen most a példa egy városnézés, mert a sűrűn lakott területen könnyen találunk nyílt wifit: ennek hiányában, csak mobilinternettel használva az itt leírt programokat esetleg túl sok számjegy szerepelhet a hó végi mobilszámlán (külföldi adatroaming, ugye...)
Szóval mivel készüljünk, mit telepítsünk előre? Ha a szokásos programcsomagunk már megvan, feltelepíthetünk néhány olyan appot, ami nagy segítség lesz utazás közben. Mivel a legelső lépés a repülőút lesz, szükség lehet egy olyan programra, amivel ellenőrizhetjük, hogy a gép időben indul/érkezik-e, vagy késik, és ha késik akkor mennyit. Erre tökéletes a FlighTrack, ami valós időben mutatja a gépek helyzetét, a menetrendeket, útitervet és az egyéb információkat a repülőterekről. Megérkezés után máris szembesülhetünk a problémával, hogy a helyi nyelvet semennyire nem értjük, és az angollal sem boldogulunk. Vagy angolul sem tudunk. Jól jön egy többnyelvű szótár, ami akár offline is használható, mint például a Bithknights Ltd. szótárai. Nyilván érdemes azt a nyelvűt letölteni, amelyik országba megyünk, de az angollal biztosan jól járunk. Ha utazás előtt nem volt idő pénzt beváltani, akkor jól jön az XECurrency, hogy megtudjuk az aktuális valutaárfolyamokat, és kiválaszthassuk, hol érdemes beváltani forintunkat. A szoftver a bolygó összes valutáját ismeri, így bárhol jól használható. Ha ezzel megvagyunk, irány a hotel. Ha eddig nem, most lehet szállást foglalni a booking.com mobil felületét használó programmal. Nagy segítség, hogy a közeli szálláshelyeket a GPS koordináták alapján automatikusan megkeresi, és véleményekkel, tanácsokkal, tapasztalatokkal együtt megjeleníti.
Mielőtt elindulunk várost nézni, az időjárás változásaira nem árt felkészülni. A Weather Bug GPS koordinátákat használva a jelenlegi, és várható időjárásról tájékoztat, több napos előrejelzéssel. A városnézéshez jól jön a Google saját Places alkalmazása, látnivalókat, éttermeket, kávézókat és közlekedési lehetőségeket ajánl. Ezt szerencsére telepíteni sem kell, a Maps része, nagy valószínűséggel előretelepítve érkezik a telefonnal. A TripJournal is jól jöhet, ennek segítségével az egész utunkat "dokumentálhatjuk", GPS alapján rögzíti merre járunk, és ha fotót készítünk valamiről, megjeleníti a térképen. Később újra bejárhatjuk így az egész útvonalat, felidézve a képekkel mit is láttunk, illetve akár meg is lehet az egészet osztani Facebookon. Ha már a látnivalóknál tartunk: a Wikitude kiterjesztett valóságot (AR) alkalmazva plusz információkat képes megjeleníteni a kamerával bemért épületekről, látnivalókról, helyekről.
Ezek után nincs más dolog, mint élvezni az utazást, és a végén minden képet feltölteni a Picasára, a Picasatool segítségével.

Néhány szó a launcher használatáról

Mi az a launcher? Mire jó?
Az Android egyik legjobb tulajdonsága, hogy ezerféleképpen testre szabható. Nem kivétel ez alól a főképernyő és a menürendszer sem. Ezeket nézegetjük a legtöbbet, nem is csoda, hogy olyanra akarjuk változtatni, ami legjobban tetszik. A launcher tökéletes megoldás erre, lecserélhetjük a főképernyő kinézetét, új funkciókat adhatunk hozzá, és ha eddig nem lehetett, akkor most kihelyezhetünk gyorsindító ikonokat/könyvtárakat. Egy átlagos launcher-nek három fő felülete van:
1. Homescreen: ahol a widgetek, a leggyakrabban használt ikonok találhatók. A telefon bekapcsolása után ezt látjuk, gyakorlatilag ez a telefon kezdő képernyője. Általában jobbra-balra lapozható oldalakból áll.
2. Dock: Egy alsó sáv, ide helyezhetjük el azokat a funkciókat, amiket mindig gyorsan el akarunk érni
3. App drawer: Itt található minden telepített alkalmazás.
Természetesen nem minden launcher így épül fel, de az általánosan elterjedtek közül mindegyikben megtalálhatók ezek az elemek.Az Androidnak alapból is van beépített launchere, azonban ez jóval kevésbé látványos, és jóval kevésbé testreszabható, mint a Marketen fellelhetők. Nem célom most itt bemutatni részletesen ezeket, de a legelterjedtebbek a LauncherPro, Go Launcher, ADW Launcher, és a 3D nézettel operáló, különleges SPB Shell. Az alap Android launcherrel amúgy csak ritkán találkozunk, mivel a legtöbb gyártó saját megoldásra cseréli le, és kapunk helyette Sense, TouchWiz, Timescape, vagy Motoblur felületet.

A launcher cseréje
Nagyon egyszerű a dolog, ha le akarjuk cserélni a launchert, csak töltsük le a Marketből azt amelyiket szeretnénk használni, és ha települt, nyomjuk meg a Home gombot. Ekkor jó esetben felkínálja, hogy milyen kezdőképernyőre akarunk lépni. Ha az újat választjuk, és még azt is bepipáljuk, hogy mindig azt használja, akkor onnantól kezdve az lesz az alapértelmezett, bekapcsoláskor, vagy a home gomb megnyomásakor ezt láthatjuk. Természetesen ezzel a dock, és az app drawer is megváltozik. Ha vissza akarunk térni a régi launcherhez, akkor az Alkalmazások kezelése menüpontból válasszuk ki az éppen használatban lévőt, és az "Alapértelmezések törlése" gombra kattintva ismét visszatérhetünk a launcher választáshoz. Ehhez nyomjuk meg a Home gombot, és láthatjuk felsorolva az elérhetőket, kiválaszthatjuk a régit is.

Alkalmazások telepítése SD kártyára

A Froyo kiadásával 2010-ben egy olyan funkció jelent meg az Androidban, ami nagyban megkönnyítette azok életét, akik sok alkalmazást használnak és telepítenek. Ettől kezdve mondhatjuk azt, hogy az Android felnőtt a többi operációs rendszer mellé, már nem kell azzal foglalkozni, hogy valami belefér-e a még memóriába, vagy inkább ne is próbáljuk meg telepíteni. Természetesen az SD kártyára való programtelepítésről van szó. Van azonban néhány tudnivaló, amit érdemes megnézni ezzel kapcsolatban.




Nézzük, hogyan lehet valamit SD kártyára rakni

Alapbeállításként a telepítések a telefon belső memóriájába kerülnek, de innen át lehet a kártyára rakni (bizonyos appokat), vagy akár azt is megadhatjuk, hogy egyből ide kerüljenek az új szoftverek. Ehhez a Beállítások -> Alkalmazások -> Alkalmazások kezelése menüpontba kell eljutni. Az itt kilistázott szoftverek nevére kattintva jutunk arra a képernyőre, ahol az áthelyezést végre tudjuk hajtani. Többféle opció közül választhatunk (eltávolítás, adatok törlése, gyorsítótár törlése, stb), de minket most az az opció érdekel, hogy "Áthelyezés SD-kártyára". Megnyomjuk,  és ha szerencsénk van, máris láthatjuk, hogy az alkalmazásunk átkerült a memóriakártyára... legalábbis egy része.

Miért nem az egész program helyeződött át?
Már az is nagy előny, ha egy 26 MB méretű Angry Birds esetén 25 MB-ot át tudunk rakni az SD-re, de még így is marad 1 MB. Sőt bizonyos alkalmazások esetén még ennél is kisebb részt lehet áthelyezni, mondjuk csak a telepített méret felét, vagy még kevesebbet. Miért? Azért mert áthelyezéskor csak a program kódja kerül át, a hozzá tartozó adatok, beállítások, vagy gyorsítótár a memóriában kell hogy maradjon. Az Androidnak szüksége van rá, hogy ezeket mindig elérje, így az nem megengedhető, hogy egy esetleges kártyaeltávolításkor ezek az adatok is kikerüljenek a rendszerből. Próbáljuk ki: helyezzünk egy olyan alkalmazást, aminek bizonyosan van tárolt adata, nem csak programkódja. Például az e-mail kliens. Levelek, és levelezőszerver-beállítások biztosan vannak, így ezek nem fognak átkerülni SD-re. Tehát alkalmazások kezelése, kiválasztjuk az E-mail nevű alkalmazást...és az "Áthelyezés SD-re" opció inaktív!

Miért nem lehet mindent áthelyezni?
Azokat az appokat, amik a telefonnal együtt érkeznek a gyártótól, nem lehet áthelyezni (egy-két kivételtől eltekintve, pl. játékdemók). Ezeket az Android rendszerszoftvernek tekinti, és a belső memóriában tárolja. Még root jogosultság esetén sem tudjuk átmozgatni őket, legfeljebb törölni, ha nincs szükségünk rá. Jó, akkor válaszunk egy olyat, ami nem rendszerszoftver, hanem Marketből töltöttük le. Legyen mondjuk az Elixir rendszer-monitorozó app. Ez elég nagy, helyi adatokat nem tárol, tehát mehet át SD-re. Alkalmazások kezelése, áthelyezés SD-re és...ezt se lehet átrakni.

Widgetek
A widgeteket, launchereket, és az állandóan futó, vizuális megjelenítést igénylő appokat nem engedi a rendszer áthelyezni. A már fentebb említett ok van a háttérben: ezeknél sem megengedhető, hogy futás közben egy esetleges kártyaeltávolítás miatt összezuhanjon a program.

Nem kell manuálisan áthelyezgetnünk az appokat, kapunk segítséget. Az APP2SD alkalmazás megkeresi nekünk, hogy mi az amit át tudunk rakni a memóriakártyára, így nem kell az összes appot végignéznünk. Sőt, még arra is képes, hogy már egy új szoftver telepítésekor jelezze, "hahó, ez mehet SD kártyára is".
Mi van ha valaki 2.2-nél régebbi Androidot használ? Neki is van lehetősége átrakni a programokat, csak kicsit trükkösebb a módszer. Sajnos (szerencsére?) ehhez root jog kell, és a link2SD app telepítése. Ezzel 1.6-os Androidtól kezdve át lehet pakolni szoftvereket az SD-kártyára

Mire jó az NFC?

Mostanában a csapból is az folyik, hogy ki/mikor/hol vezet be NFC fizetési módokat, és hogy melyik telefonok tartalmaznak ilyen chipet. Azt viszont csak nagyon kevés helyen láttam, hogy értelmesen összefoglalva leírták mi is ez a technológia, és mire lehet használni, vagy jó e nekünk egyáltalán? Következzék akkor egy ilyen leírás.

Mi az az NFC?
NFC (Near field communication), rövid hatótávú kommunikációs szabványgyűjtemény általában mobil eszközök között, egymáshoz érintéssel vagy egymáshoz nagyon közel helyezéssel (maximum pár centiméter) létrejövő rádiós kommunikációra. Alkalmazható adatcserére - egy időben a Bluetooth alternatívájaként tekintettek rá - és személyi azonosításra is, manapság azonban inkább a mobilfizetéssel kapcsolatban hallunk róla. Mégpedig azért, mert a nagyon kis átviteli távolság miatt nehéz "lehallgatni", és a mobil amúgy is mindig kéznél van, hát mért ne fizethetnénk vele? Maga a technika már nem új, még 2004-ben fejlesztette ki az NFC Forum nevű szervezet, amit a Nokia, a Philips és a Sony alapított. A legelső NFC képes telefon 2006-ban jelent meg, ez volt a Nokia 6131.

Mire lehet használni?
A környező országokban tömegközlekedésnél jegyvásárlásra használható (Ausztria -ÖBB), ami egy igen kényelmes megoldás. A jegy megvásárlását követően nem kell egy papír alapú jegyet, sem egy SMS-ben kapott kódot megjegyezni. Egyszerűen a az NFC chip tárolja a fizetésre vonatkozó információkat, és a jegyvizsgáló egy arra alkalmas készülékkel ezt ki tudja olvasni. Vagy szintén jól használható a technológia mondjuk egy olyan helyen, mint a Sziget Fesztivál. A készpénzt eddig is jól kiváltotta a fesztiválkártya, de ha van NFC mobiltelefon, akkor a kártyára sincs szükség. Ráadásul így mindig mindenhol le tudjuk kérdezni az egyenlegünket, és nem kell egy plusz kártyát magunkkal cipelni. A kezelő alkalmazás pedig akár a telefonunk egyenlegéből is át tudja vezetni a szükséges összeget az NFC a Sziget számlára. Nincs sorbánállás, nincs készpénz számolgatás.

Miért nem terjedt el eddig?
Az NFC fizetéssel ez a legnagyobb gond: egyelőre kevés helyen elérhető. Amikor a bankkártyás fizetés megjelent, az is nagyon lassan terjedt el, nehéz volt az embereket rávenni, hogy egy plasztikkártyával helyettesítsék a készpénzt. Ráadásul most már plasztikkártya sem kell, abszolút megfoghatatlan (szó szerint) a tranzakció! Nem csak ez a gátja az elterjedésnek, hanem maguk a szolgáltatók vagy bankok is, akik egyelőre a "majd meglátjuk, hogy mi sül ki ebből” álláspontra helyezkednek, és nem igazán keresik a lehetőségeket a szolgáltatások indítására vagy bővítésére. Viszont a legnagyobb probléma, és a fő ok az, hogy "elfelejtenek" szólni a szólni a potenciális felhasználóknak. Most van itt az ideje, hogy minél inkább felkeltsék az érdeklődést, és megértessék az emberekkel, hogy még a bankkártyánál is jobb, olcsóbb és egyszerűbb megoldás is létezik a fizetésre. Sajnos ha körbenézünk, sehol nem látunk ilyen hirdetéseket, vagy felszólításokat...Számos felmérés bizonyítja, hogy az emberek egy jelentős részének fogalma sincs saját telefonja “tudásáról”, sokan készülékük lehetőségeinek töredékét sem használják ki. El kellene magyarázni ezeknek az embereknek, hogy mobiljuk mélyén egy NFC chip lapul, aminek segítségével vásárolni is lehet(ne). Erre egyelőre széleskörűen senki nem vállalkozik (legalábbis itthon)

Lehetőségek Magyarországon
Egyelőre nagyon kevés helyen használhatjuk itthon az NFC képes mobilunkat. A tavalyi Sziget volt a legjobb példa, hogy tudna ez működni, ha energiát fektetnének bele. 2011 júniusában megalakult a Mobil Tárca Egyesület elősegítendő az NFC terjedését. A tagjai mindhárom mobilszolgáltató, az OTP és a SuperShop kft. Jellemző az itthoni hozzáállásra, hogy az egyesület honlapja semmi érdemi információt nem tartalmaz, és ígéretük szerint novemberben már teljes tartalommal kellett volna üzemelni a site-nak, holott még így január végén sincs semmi használható tartalom. Mindenesetre bizakodó vagyok, talán 2012-ben tényleg elindul valami ezen téren.

Kinek jó, kinek nem jó?
Kicsit rosszmájú leszek, de a bankoknak és szolgáltatóknak a kezdeti nagy összegű befektetés után mindenképpen jó, mivel ez ismét egy olyan terület ahol gyakorlatilag erőfeszítés nélkül lehet sápot húzni a tranzakciók után. Érdekes módon az USA területén addig-addig halasztották a dolgot a mobilszolgáltatók, míg a Google lecsapott a lehetőségre, és Wallet néven saját maga szolgáltat NFC fizetést. A felhasználók körében egyértelműek az előnyök: ahogy írtam, nem kell magunkkal cipelni n+1 féle kártyát (bankkártya, supershop, céges bankkártya, stb), és olcsóbb, gyorsabb, mint más fizetési módok. Egyelőre a legnagyobb ellenérzést az váltja ki, hogy újabb számlát kell nyitni, és egyesek a biztonságot is elégtelennek ítélik.

Kell-e nekünk táblagép?

Ha az Apple üzletpolitikájának hisz valaki, akkor mindenképpen szükség van tabletre, mert ez tökéletes a tartalomfogyasztásra, kiválthatja a laptopot, és még trendi is. Nagyon jól hangzik a marektingszöveg, csak nem biztos, hogy hinni kell neki. Úgy gondolom, a többségnek van egy asztali számítógépe, egy notebookja, és egy okostelefonja. Hol van az a rés, amit egy táblagéppel be lehetne tölteni, de a felsorolt eszközök már kevesek hozzá? Egy átlagember munkára a laptopot használja; játékra, filmnézésre a PC-t; útközben pedig a telefont, internetezésre, vagy gyorsan megnézni a leveleket tökéletesen megfelel. Nem látom be, hogy milyen funkciót tudna még pluszban adni ezek mellé egy tablet, ami megér 50-60 ezer forintot.
Más a helyzet, ha valakinek nincsen notebookja. Meggondolandó, hogy a táblagép tudna-e alternatívát nyújtani egy laptopnak. Ha csak alapfeladatokat szeretnénk végezni, és megvagyunk a legújabb játékok nélkül, akkor bizony lehet hogy jobb választás a tábla. Kisebb, könnyebb, olcsóbb, és tovább bírja az akkumulátor. Én úgy döntöttem, hogy ha a saját laptopom (nem a céges) valamiért használhatatlanná válik, akkor az utódja valamilyen Androidos tablet lesz, remélhetőleg akkor már általánosan elterjedt lesz az ICS (vagy még későbbi :) ) verzió. Addig azonban nincs szükségem egy újabb elektronikus eszközre.

Tea és az Android

Mi köze van az Androidnak és teának egymáshoz? Első hallásra leginkább semmi, talán csak a képen látható bögre. Ezt én is így gondoltam, egészen a mai napig, amikor is épp a délutáni teám felett eszembe jutott, hogy rákeresek a "tea" szóra a Marketen. Legnagyobb meglepetésemre volt találat, nem is kevés. Természetesen volt jó néhány eredmény, aminek semmi köze nincs az italhoz (pl. az amerikai Tea Party politikai szervezethez kapcsolódó appok), de tucatnyi értékes találat is akadt. Ezek egy része egy sima időmérő, ami a tea elkészültére figyelmeztet a beállított idő letelte után, viszont volt néhány igazán figyelemreméltó alkalmazás is. Mivel nagy kedvelője vagyok a teának, gyorsan le is töltöttem ezeket, kipróbáltam és most megosztom a tapasztalatokat, hátha kedvet kap valaki a teázáshoz :)

Teavana Perfect Touch - A Teavana egy amerikai tea forgalmazó cég, ennek megfelelően ez a program főleg az általuk forgalmazott termékekkel foglalkozik, és jócskán a vásárlásra van kihegyezve. Ennek ellenére egészen jól használható akkor is, ha nem akarunk vásárolni (nem is tudunk, Európába nem szállítanak). A különböző fajta teákat kategorizálva találjuk, úgymint fekete, zöld, fehér, oolong, sárga, vörös és egyéb. Ezekre rákattintva egy listát kapunk a náluk kapható teákról - szerencsére nagyon bő a választék. Itt megtaláljuk a kiválasztott tea ismertetőjét, elkészítésének javasolt módját és összetevőit. Akár magunk is keverhetünk különböző fajtákat, és az összetevőket illetve tapasztalatainkat rögzíthetjük, megoszthatjuk. A szokásos időmérő funkció itt is megtalálható, a tea elkészültéig kellemes zenét hallhatunk

Tea - A nevéhez méltóan maga az alkalmazás is pofonegyszerű. Különböző teafajtákról olvashatunk leírásokat és véleményeket, illetve ha úgy tartja kedvünk akkor magunk is írhatunk. Mivel az app közösségi alapon működik, így fel is tölthetjük irományunkat és azt a többiek is láthatják. Az elérhető írásokat (vagy ha úgy tetszik magát a teát) egytől-ötig terjedő skálán értékelhetjük.

Tea Tips - Ez a program az egészségmegőrzésre lett kihegyezve, mivel fő funkciója a különböző teák élettani hatásainak leírása. Újakat is hozzáadhatunk leírással együtt, és megadhatjuk, hogy hány fokon és hány percig kell áztatni. Időzítőt itt is találunk.

A perfect cup of tea - 19 teatípus elkészítési módját írja le a program, de vehetünk fel magunk is újabbakat. Különlegessége, hogy a teák színét is megadhatjuk, a teljes színskáláról választhatunk és megjelenik a teafajta ikonján, így akár ez alapján is választhatunk a hangulatunkhoz illő teát. Az időzítő nem maradhatott ki ebből a programból sem.

Ezek után természetesen kedvet kaptam egy jó pohár teához, a délutáni időpont miatt valamilyen könnyű fekete tea lesz a nyerő, talán egy darjeeling vagy ceylon :)

Android letöltések

Egyre jobban terjed az Android. Ha másból nem, abból biztosan észre lehet venni, hogy a Google keresőjében azok a kifejezések, amelyben valamilyen androidos programot szeretnének letölteni ("Android app letöltés", "android játékok", "free android apps") mostanában rendre igen előkelő helyeken szerepelnek a gyakoriságot tekintve. Legyen akkor egy hely, ahol összegyűjtve meg lehet találni mindenféle kategóriájú letöltéseket. Természetesen a warez dolgokat itt most nem fogom promotálni, ezeket nem veszem a listához. Akinek ilyenre van szüksége, továbbra is használja a Googlet :)
A nem Marketből letöltött APK fájlokat először telefonra kell juttatni, ehhez nagy segítség a MyphoneExplorer program, amiről nemrégiben írtam. Nézzük akkor a linkeket!

Android appok letöltése:
Android Market - A hivatalos oldal, természetesen mindenki ismeri. Egyből a telefonra lehet telepíteni az alkalmazásokat
AppBrain - A webes Market megjelenése előtt ez volt a legjobb letöltő oldal, rengeteg módon lehet szűrni és kategorizálni az alkalmazásokat. Láthatjuk az appok előéletét (mikor frissült, mikor mennyibe került, stb.) A klienst telefonra letöltve egyből tudunk telepíteni, nem szükséges PC. A webes Market megjelenésével elvesztette jelentőségét, mivel egész egyszerűen semmi olyat nem tud felmutatni, amit a hivatalos megoldás ne tudna
GetJar - Az oldal eredetileg Symbian és Java programok gyűjtőhelye volt, de egész jól sikerült a profilváltás, mert ma az egyik legnépszerűbb alternatív piactér Androidra. Kicsit nehézkes ugyan a kezelése, és jóval kevesebb alkalmazás is található rajta mint az előző kettőn, cserébe viszont folyamatos akciók csábítják a közönséget. Legutóbb év végén 100 fizetős appot lehetett ingyenesen letölteni.
XDA-Developers - Nem egy tipikusan piactér jellegű oldal, de sok fejlesztő először itt teszi közzé termékét tesztelési céllal, így biztosak lehetünk benne, hogy mindig a legfrissebb verziót kapjuk. Nem mellesleg a fórumon minden androidos problémára vagy kérdésre lehet választ találni.
Amazon Appstore - Legelső napja egy igen jó promócióval indult, kizárólag innen lehetett letölteni az Angry Birds Riót. Azóta is az egyik leglátogatottabb piactér, bár sajnos Magyarországról hivatalosan nem elérhető. Tömegével vannak az alkalmazások, köztük olyanok is amelyek csak itt szerezhetők be, a Marketen nem.
Androidstuff - Ami a legjobb az oldalban, hogy nem csak egyszerűen letöltésre szolgál, hanem teszteket, véleményeket is lehet találni az alkalmazásokról, nem is csak egy-két szóban, hanem nagyon részletesen. Ennek persze az a következménye, hogy viszonylag kevés program elérhető, de azok legalább igényesek

Android játékok letöltése:
Gameloft - A legnagyobb játékfejlesztő Androdira. Mára már 30-as nagyságrendben vannak játékai, mind kiváló minőségben, és elég jó áron. Hogy csak néhányat említsek. Need for Speed Shift, Modern Combat, Assassins Creed. A játékok itt is megvásárolhatók, de a Marketen is le lehet tölteni őket
AndroidGames - A legtöbb ingyenes játék itt található, elég jól kategorizált oldal, és gyors is. Sajnos reklámokkal tele van zsúfolva...
AndroidGamesRoom - Ez már félúton van a warez felé, mivel van egynéhány szerzői jogvédett játék is, ingyenesnek kikiáltva :) Mindenesetre az oldal logikus gyors, és sok játék van feltöltve

A lista később még bővülhet, ha van valakinek tuti letöltő oldala, kommentben kérem ossza meg velünk!

PC és Android szinkronizálása

A telefonon tárolt tartalmakat, fájlokat, névjegyeket, vagy üzeneteket sokkal egyszerűbb számítógépről menedzselni, mint magáról a telefonról. Már évek óta használom erre a MyPhoneExplorer nevű programot, aminek mostanra remek androidos kliense is lett. Így egy olyan felületet kapunk, amivel könnyedén megoldható mindenféle szinkronizációs művelet, sőt néhány plusz dolog is jár hozzá.

Első lépésként le kell tölteni a Windowsos klienst, például a www.fjsoft.at oldalról. Természetesen a szoftver ingyenes, bár ha úgy érzi valaki, lehet támogatni adománnyal a fejlesztőt. Ezután USB kábellel csatlakoztathatjuk a telefont, és ha eddig a Marketről nem töltöttük le az android klienst, akkor most az is felkerül a telefonra a PC-s szoftver jóvoltából. Ezután felismeri program az eszközünket (bármilyen Android használható 1.6-tól felfelé), és elkezdődik a szinkronizálás. A kontaktok, üzenetek, emailek és a hívásnapló elemei azonnal megjelennek a számítógépen, ahogy az a képen látható. Ezeket természetesen szerkeszthetjük, törölhetjük, vagy akár excel fájlba ki is lehet exportálni. Van szoftveres billentyűzet, így SMS-t írni a programon belülről is lehet, illetve ha mikrofonnal is rendelkezünk akkor a hanghívásokat is lehet innen intézni. A beépített naptárban az időpontokhoz kapcsolódó események is megtalálhatók, vagy újat is felvehetünk.

Kapunk filekezelőt is, amivel a memóriakártya tartalmához teljes körűen hozzáférünk, tudunk másolni, áthelyezni, és a PC-re letölteni, vagy onnan fel. A belső memória tartalmát is megnézhetjük, de módosítani itt nem tudunk. Mivel Androidról van szó, nem maradhatott ki az alkalmazás kezelő rész sem. Tudunk APK fájlt telepíteni a telefonra, de van egy olyan funkció, amit kevés szoftver tud. A telefonon telepített alkalmazást ki tudjuk exportálni PC-re egy APK fájl formájában, és azt bármelyik másik eszközre telepíteni, vagy elraktározni későbbre biztonsági mentés céljából.

Ezen felül van még egy státuszmonitor: itt az éppen aktuális akkuszintet, és a mobilhálózat jelerősségét lehet megnézni, illetve a telefon hardveréréről van néhány adat. A régebbi Androidokon nincsen képernyőkép készítő opció, és az ilyen appok is csak root joggal működnek. Szerencsére ez a program root nélkül is képes erre a funkcióra, sőt egy kis ügyeskedéssel akár videó is készíthető, nem csak kép.
Fontos tudni, hogy csak első alkalommal van szükségünk az USB kábelre, utána már wifi, bluetooth, vagy infra (akinek még van ilyen) segítségével is lehet csatlakozni. Ahogy azt már írtam is, ez a szoftver az elsők között kerül fel nálam egy új telefonra.