Kapacitív vs. rezisztív (4. rész) Más technológiák

Ez az utolsó része az érintőképernyőkről írt cikknek. A rezisztív és a kapcitív után nézzük még milyen módokon lehet érintést érzékelni. Ezek elég szűk körben elterjedt technológiák, általában nem is tudjuk, hogy léteznek ilyenek. Nem véletlen, mivel egyik sem annyira jó módszer, hogy mindennapi felhasználásra tömegesen gyártani kezdjen bárki is ilyen eszközöket.

Felületi akusztikus hullámpanelek (SAW - Surface Acoustic Wave)

Működése meglehetősen egyszerű, a legelső érintőképernyők így működtek még valamikor a 70-es években. Függőlegesen és vízszintesen piezoeletromosan gerjesztett egymástól eltérő frekvenciájú ultrahang-hullámokat küldenek állandóan x-y iránban, olyanokat, amelyek amplitúdója "kilóg" a külső üvegről. A másik két egymásra merőleges oldalon ezt hullámdetektorok érzékelik, és így beazonosítható az érintés helye. Ha a felénk eső üveglapot megérintjük akkor a hanghullámok amplitúdója megváltozik, hiszen akadályt hoztunk létre a hullámok terjedésében. Ez azért is jó megoldás, mivel 100% átlátszóságot biztosít, semmilyen külső burkolat vagy fólia nem szükséges a működéséhez. Csakhogy... Csakhogy túlzottan érzékeny a rendszer bármilyen külső behatásra, akár még a szálló por is eredményezhet olyan mértékű amplitúdóváltozást, hogy azt a feldolgozóegység érintésnek vélje. Ráadásul nagyon nehéz hangszigeteltté tenni, ami fontos, mert a hanghullámok is okozhatnak interferenciát. Ma már nagyon kevés helyen használnak ilyet, többnyire a nagyméretű kijelzőknél, ahol lehet úgy kalibrálni, hogy csak "nagy" felületű érintést érzékeljen

Infravörös (IR) optikai érzékelés

Néhány éve még úgy gondolták, hogy ez lesz a jövő. Nagyon egyszerű a működése: Itt infravörös tartományú fénysugárzó LED-ek és fotoszenzorok állnak egymással szemben szép sorjában rengetegen, amelyek számunkra láthatatlan függőleges-vízszintes hálót alkotnak az infravörös fénysugárból. Az érintés eseménye akkor regisztrált, amikor valamelyik X-Y fotoszenzor-páros együttesen nem kap fényt. Remek megoldás ez, mivel reakcióideje mindennél gyorsabb (fénysebesség ugye), nincs szükség előlapra, tehát 100% átlátszóságú. Viszont 2 súlyos probléma van vele: ha megfelelő érzékenységet akarunk, akkor nagyon sok jeladó-érzékelő párosra van szükség, és így már jóval drágább megoldás, mint bármelyik másik. Ezen kívül a napfény infravörös sugarai bezavarhatnak, napfényben tehát nem használható. Az egyetlen ezidáig megjelent IR érzékelős telefon a Neonode N2 hatalmas bukás volt, bár állítólag a gyártó még csiszolgat rajta és újra kiadja.

Megnyúlás érzékelés
Még fejlesztés alatt álló, ám óriási előnyökkel kecsegtető megoldás! Állandó, automatikus (külső hőmérséklet) kalibráció után egy vékony rugalmas üveglapba ágyazott nagyon kis átmérőjű, szemmel láthatatlan huzalháló szálainak megnyúlását mérik. A rendszer rendkívül érzékeny, pontos és gyors, a multi-touch egyszerűen modellezhető, sőt tud olyasmit is amire a többi multi-touch technológia őskorában még gondolni sem mertek: nem csak x-y koordinátákat állapíthatunk meg, vagy az érintés időtartamát regisztrálhatjuk, hanem x-y-z térbeli pontokat, azaz, mérhetjük a nyomás erősségét is! Térbeli érzékelés - ma még fel sem fogjuk mire lenne használható, de nagyon ígéretesen hangzik..